1.rész

1.3K 59 1
                                    

Közeledtünk az új házunk felé. Igen elköltöztünk, mert apám új munkahelyet kapott. Így mindenkinek jobb, hogy közel vagyunk az apám munkahelyéhez, illetve az iskolához. Nemrég vettük meg a két szintes régi házat. Anya és apa újították fel, de még így is megmaradt az a régi antik stílusa a háznak. Anyám ragaszkodott hozzá hogy vegyük meg, mert imádja a régiségeket. Megálltunk és ki szálltunk az autóból.

- Hát nem csodás? - kérdezte anya.

- Nekem tetszik. - mondtam és rámosolygtam.

- Menjünk be és pakoljunk ki. - mondta apa.

Felmentünk egy kisebb lépcsőn, és a kétszárnyas ajtóhoz léptem benyitottam és elállt a lélegzetem. A plafonon egy hatalmas csillár lógott. A padló fehér parketta, ami egy kicsit kopottas. Beljebb mentem és egy nagy rozoga lépcső fogadott, ami szintén fehéres már-már szürkés. Felmentem és eléggé nyikorgott, egy élvezet lesz majd éjszaka lejönni....Két ajtó van ott.

- Balra van a szobád! - kiáltotta anya.

- Oké! - ordítottam vissza.

Így hát beléptem a bal ajtón. Gyönyörű szoba! A padló barna amin fehér szőnyeg van. Jobb oldalon van egy fehér franciaágy, egy íróasztal. Bal oldalon pedig szekrények, és egy hatalmas könyvespolc van. Az előző szobámnál ezerszer szebb. Lerohantam. És megölteltem anyát.

- Köszönöm a szobát, nagyon szép! - hálálkodtam.

- Szívesen kicsim! - mondta anyu.

Nagy huppanást hallottunk fentről.

- Ez meg mi volt? - kérdeztem anyától.

- Nem tudom, szerintem a padlásról jött. - válaszolta.

Anya szólt apának,hogy nézze meg hogy mi van fent a padláson. Pár perc múlva lejött a lépcsőről.

- Lányok én nem találtam fent semmit, csak egy csomó régi bútort és tárgyakat, amiket gondolom az előző tulajok hagytak itt. - mondta apa.

- Valamelyik nap jó lenne ott kitakarítani. - mondta anya és rámnézett.

- Jó, segítek...- motyogtam.

- Köszönöm!- mondta és elmosolyodott. - Ha éhes vagy rendelhetünk pizzát. -

- Nem vagyok éhes, meg még úgyis ki kell pakolnom.- válaszoltam.

Több órán át pakoltam a ruháimat és a cuccaimat. Mire az összes könyvemet felpakoltam a könyvespolcomra, már olyan álmos voltam, hogy elmentem fürödni és aludni.

Akkor még nem gondoltam hogy az életem egyik legrosszabb rémálmát fogom átélni...

Démon a házban (S. M)Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt