#hova NE menj randizni 3. lecke

239 28 6
                                    

Miért van az, ha az ember össze akar törni, be akar zárkózni jön valami és visszarántja a valóságba? Mert velem is ez történik szüntelenül ,és a hôsôm, aki ugyan nem vágtat kastélyomhoz fehér paripán, de legalább dalia, az nem más mint Jimin. Igen ô. Ki más lenne az... Végülis ha jobban belegondolunk az teljesen logikis, hogy az ejti a legnagyobb sebet, ami legközelebb áll hozzánk. De azért szivemcsücske néha megeröltethetné magát jobban. De nem baj, mindent a maga idejében. 

-Hé Kookie! Hol jár az eszed? -eme szavakra occsúdtam fel. 

-Bocsesz, mondtál valamit? -annyira mélyen elgondolkodtam, hogy fel se tûnt, hogy már a hotel közelében járunk. 

-Csak annyit, hogy remélem nem egy lepukkant viskó lesz. 

-Annak is meg van a maga varázsa... Pl jôl szórakozhatsz a debil feliratokon

-Mintpéldául? -kajánul mosolygott, ezt az arcát imádom a legjobban. 

-Hmmm..nekem talán személyes kedvenceim az 'itt vesztettem  el a szûzességem', 'itt csaltam meg a nagyit', 'bepisiltem'... Nomeg a kihagyhatatlan telefonszámok a csábító ajánlatokkal. 

-Bájos. De azért reményeim szerint mára több ilyen szöveg nem jut. 

-Pedig mi is írhatnánk. -ugrattam Jimint. 

-És mit? Szivecskében nevünket? -ennek hallatán a szivem kihagyott egy dobbanást, de a következô helyette is hatalmasat zakkant, és ôrült tempóban folytatta tovább. Éreztem, ahogy egész arcomat ellepi a pír.-Okok,látom felzaklatott az ötletem, szóval hagyjuk is. 

-Dehát Jimin... -mondtam elhaló hangon-csak vicceltél...?.  -ezzel a mondatommal kialakítottam egy új hangsúly fajtát. Persze csak a meglepettségtôl, de az mit számít. 

-Aha... -mondta tarkóját vakargatva, bizonytalan hanggal-csak vicc volt...

Ezt követôen csöndd állt be. Ugyan ekkor érkeztünk meg a hotelbe is, de ehhez a hallgatáshoz semmi köze nem volt. Jimin elkérte a szobakulcsot, és némán folytattuk utunkat. Nem volt semmi puccos a helyben, de gyönyörû volt számomra. Kopottas ülôgarnitúrájtökélrtetesen illet régies bútorzatához, nem volt nyüsgés, tömeg, mindössze néhány munkás és pár idôsebb ember. De ôl is csak szétszórva. Gyengéd levendula illat lengte be az elôteret. Amikor elértünk szobánkhoz és kinyílt az ajtó elénk tárult komfortos kis szobánk. 

-Azta... Mintha vissza mentünk volna az idôben... -törtem meg végül a csendet. Jimim csak helyeslôen bólintott kettôt. 

-Ezt nem hiszem! -kiáltott fel

-Mi a baj? -összerezzentem a drámai hangulat változástól. 

-Semmi... Pont ellenkezôleg, ezt nézd! -mutatott egy poros vázára. 

-Szép darab... Nem is tudtam, hogy szereted az antik tárgyakat. 

-Nem, nem te butus -nevetett- ilyenje volt a nagyszüleimnek is. De egyszer véletlenül összetörtem, pedig az volt a kedvencük. 

-De nem direkt tetted! 

-Persze, de akkor is... Nagyon régi volt és családi darab is, egy kisebb története is volt azthiszem. 

-Tényleg, és mi az? -kíváncsiskodtam tovább. 

-Nem tudom... Nem emlélszem, pedig oly sokszor hallottam kicsiként. 

-Akkor miért nem kérdezed meg újra?  Biztos örülnének neki. 

-Hát.... Ezzel már elkéstem - szegezte le szomorúan fejét. Hirtelen átöleltem, nem is tudom honnan jött a bátorságom hozzá, de megtettem. Éreztem, hogy meglepôdött, de nem taszított el, sôt még egy kicsit belém is fúrta magát. Számomra itt megállt minden, nem számított már az idô,  a pénz, a halandó dolgok. Megszûnt létezni a világ. Caak halk, egyenletlen szuszogását hallgattam, amint egyre inkább alakult át egy ritmusilag helyesebb ütemmé. 

-Nem gondoltam komolyan... -nem kifejezetten értettem, hogy mire érti ezért hallgatva vártam a folytatást. -nem akartam volna Tae Tae-vel jönni. Persze,szeretem ôt, de örülöl, jogy minden így alakult. 

-Én is. -miután a bensôséges pillanatot, ami imémt rebbent el, nem akartam megzavarni részvét nyílvánításommal, most kellett volna bepótolni, de a jelenlegi témához nem illett, és jobb is ha nem szomorkodik,így csak mélyen néztem ôt, ami többet mondott mindennél. 

-Én megyek fürdeni,te rendelj addig valami kaját. 

-Rendben. 

Lehet elment az eszem, és 10 perc múlva bánni fogom, de amint elment tusolni, rendeltem 2 nagy adag tonhalat különfélr köretekkel. 












Naabot mo na ang dulo ng mga na-publish na parte.

⏰ Huling update: Jul 22, 2016 ⏰

Idagdag ang kuwentong ito sa iyong Library para ma-notify tungkol sa mga bagong parte!

# hova NE menj randizniTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon