•5•

3.6K 216 0
                                    

Kevin
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Elköszöntem, de utánam szólt, szóval visszafordultam, hogy
mit akarhat.
- Várj!- megfogta a vállam és a fülemhez hajolt - még egyszer köszönöm!- kirázott a hideg.
Beleharapott a szájába miközben mosolygott.
Meglepődtem de nem annyira, mint amikor adott egy puszit az arcomra.
Elköszönt, és bement a házba...
Felvettem a sisakom, és elindultam.
Egész haza úton, csak a nap hátra lévő részén kattogtam.
Mikor hazaértem sötét volt a házban.
Éppen vettem le a cipőm, mikor felkapcsolódott a villany, és Nicole jelent meg az emeletről. A szemét dörzsölgette.
- Későn jöttél- közölte, miközben ásított egy aranyosat.
- Jajj, szívem, miért vagy még fent?-mosolyogva mentem oda hozzá. Megöleltem.
- Meg akartalak várni, de elaludtam véletlen-szomorkodott- de haza értél szerencsére-mosolygott, édesen.
- Lefektesselek?- adtam egy puszit a feje búbjára, és közben visszakísértem a szobájába.
Betakartam, miután bemászott az ágyba.
- Szép álmokat, Kev.
-Neked is. Szeretlek.-adtam puszit az arca két oldalára.
- Én is.-puszilta meg a homlokom, és megsimogatta, a fejem kicsi kezeivel.
Leoltottam a kislámpát, és én is bezuhantam a saját pihe-puha ágyamba. Aznap nagyon jót álmodtam.

*
Zoe

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Megjöttem!- mondtam, miközben becsaptam az ajtót magam mögött.
Anya karba tett kézzel támaszkodott, falnak.
Legnagyobb meglepetésemre, nem kezdett el velem üvöltözni.
- Még is mit képzeltél magadról?- kérdezte, hidegvérrel a szemembe nézve.
- Hogy hogy?- vontam fel a szemöldököm.
Nem érdekelt különösebben, ha szemtelen vagyok, mert nem gondolom úgy, hogy bűntudatot kéne éreznem.
- Csak úgy...elrohansz se szó, se beszéd?! És mi van ha valami bajod esik? Ráadásul fel se veszed a telefont?! Mit gondoltál?!- emelte meg a hangját.
- Nem hiszem, hogy abban a helyzetben vagy, hogy ilyeneket mondj. Nincs kedvem veszekedni, úgyhogy passzolnám ezt most.- vontam vállat, és próbáltam visszafolytani a dühömet, miközben kerestem a szobámat.
Anyám dühösen fogadta el a tényt, hogy úgy sem fogja tudni ezt most megbeszélni velem.
Amúgy a hálószobám a földszinten volt.
A szobámat nem lehet jobban leírni, ahogy most én fogom.
Nagyon nagy térben, vagy kétszer nagyobb, mint a régi.
Nem hittem volna, hogy jó dolog is kisül abból, ha anyámhoz költözöm.
A szobámban, nem szokásos ablakok voltak. Megállapítottam, hogy a szoba vége félkör alakú volt, és nem egy ablak volt hanem végig vagy három amíg tartott a félkör, ez szerintem azért van, mert a szoba felett terasz lehet.
A falak amúgy lila szinűek voltak, nem a világos fajtából, hanem a sötétből.
Kellemes színe van, felnéztem a plafonra, az pedig világos lila volt.
A függönyök feketék. Szerintem valaki tudta, hogy én ide fogok jönni vagy nem tudom, de kurvára bejön. A böröndöm és a dobozaim a a fal mellé voltak rakva. Ágyam még nem volt, de egy matrac már ki volt készítve.
Majd holnap...holnap esküszöm megcsinálom.
Gyorsan lezuhannyoztam, előszedtem a hálózsákomat, amik még holnapra kellhetnek és lefeküdtem aludni.
Sok volt nekem a mai nap...

Balhés csaj a motoron/Átírás AlattDonde viven las historias. Descúbrelo ahora