Kevin
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~Elköszöntem, de utánam szólt, szóval visszafordultam, hogy
mit akarhat.
- Várj!- megfogta a vállam és a fülemhez hajolt - még egyszer köszönöm!- kirázott a hideg.
Beleharapott a szájába miközben mosolygott.
Meglepődtem de nem annyira, mint amikor adott egy puszit az arcomra.
Elköszönt, és bement a házba...
Felvettem a sisakom, és elindultam.
Egész haza úton, csak a nap hátra lévő részén kattogtam.
Mikor hazaértem sötét volt a házban.
Éppen vettem le a cipőm, mikor felkapcsolódott a villany, és Nicole jelent meg az emeletről. A szemét dörzsölgette.
- Későn jöttél- közölte, miközben ásított egy aranyosat.
- Jajj, szívem, miért vagy még fent?-mosolyogva mentem oda hozzá. Megöleltem.
- Meg akartalak várni, de elaludtam véletlen-szomorkodott- de haza értél szerencsére-mosolygott, édesen.
- Lefektesselek?- adtam egy puszit a feje búbjára, és közben visszakísértem a szobájába.
Betakartam, miután bemászott az ágyba.
- Szép álmokat, Kev.
-Neked is. Szeretlek.-adtam puszit az arca két oldalára.
- Én is.-puszilta meg a homlokom, és megsimogatta, a fejem kicsi kezeivel.
Leoltottam a kislámpát, és én is bezuhantam a saját pihe-puha ágyamba. Aznap nagyon jót álmodtam.*
Zoe~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
- Megjöttem!- mondtam, miközben becsaptam az ajtót magam mögött.
Anya karba tett kézzel támaszkodott, falnak.
Legnagyobb meglepetésemre, nem kezdett el velem üvöltözni.
- Még is mit képzeltél magadról?- kérdezte, hidegvérrel a szemembe nézve.
- Hogy hogy?- vontam fel a szemöldököm.
Nem érdekelt különösebben, ha szemtelen vagyok, mert nem gondolom úgy, hogy bűntudatot kéne éreznem.
- Csak úgy...elrohansz se szó, se beszéd?! És mi van ha valami bajod esik? Ráadásul fel se veszed a telefont?! Mit gondoltál?!- emelte meg a hangját.
- Nem hiszem, hogy abban a helyzetben vagy, hogy ilyeneket mondj. Nincs kedvem veszekedni, úgyhogy passzolnám ezt most.- vontam vállat, és próbáltam visszafolytani a dühömet, miközben kerestem a szobámat.
Anyám dühösen fogadta el a tényt, hogy úgy sem fogja tudni ezt most megbeszélni velem.
Amúgy a hálószobám a földszinten volt.
A szobámat nem lehet jobban leírni, ahogy most én fogom.
Nagyon nagy térben, vagy kétszer nagyobb, mint a régi.
Nem hittem volna, hogy jó dolog is kisül abból, ha anyámhoz költözöm.
A szobámban, nem szokásos ablakok voltak. Megállapítottam, hogy a szoba vége félkör alakú volt, és nem egy ablak volt hanem végig vagy három amíg tartott a félkör, ez szerintem azért van, mert a szoba felett terasz lehet.
A falak amúgy lila szinűek voltak, nem a világos fajtából, hanem a sötétből.
Kellemes színe van, felnéztem a plafonra, az pedig világos lila volt.
A függönyök feketék. Szerintem valaki tudta, hogy én ide fogok jönni vagy nem tudom, de kurvára bejön. A böröndöm és a dobozaim a a fal mellé voltak rakva. Ágyam még nem volt, de egy matrac már ki volt készítve.
Majd holnap...holnap esküszöm megcsinálom.
Gyorsan lezuhannyoztam, előszedtem a hálózsákomat, amik még holnapra kellhetnek és lefeküdtem aludni.
Sok volt nekem a mai nap...
ESTÁS LEYENDO
Balhés csaj a motoron/Átírás Alatt
De TodoMost komolyan srácok, csak azért elküldeni az ember lányát másik városba, mert csak az egyik gyerekét tudja eltartani?! Na jó én világgá mentem! Anya biztos nem tudott volna találni valami köztes megoldást, dehogy neki ez volt legkényelmesebb ezér...