Mrs. Brittain egy széken ül és az ablak felé néz,így nem láthatom az arcát. Az ajtó becsukódik,amikor Mrs. Graham kimegy,ez felkelti a figyelmét és rám tekint. "Jó napot! Keira Johnson vagyok,az új ápolónője." Próbálok minél kedvesebb lenni. Mrs. Brittain felpróbál állni, de én megelőzöm őt és odamegyek segíteni neki.
"Örvendek!" Hangja lágy,arca kifejezéstelen. A székéről most az ágyára ül,én segíteni akarok neki,de ő int nekem,hogy nem szükséges. Lefekszik és betakarja magát. Hellyel kínál,ahova leülök.
"Meséljen magáról asszonyom. Biztos vagyok,hogy sok érdekes dolgot fog majd mesélni." Megfogom a kezét,de ő ezt ellenzi. Kiveszi a kezét a kezemből és nevetni kezd. Nevetése kellemes,lágy.
"Hiába éltem hosszú életet,kicsit sem mondható érdekesnek. Meséljen inkább ön. Felkeltette a kiváncsiságomat. Ne nevessen,komolyan gondolom."
"Komolyan gondolja? Hát legyen. Chicagóban születtem 1967-ben. Apám hamar meghalt,édesanyámnak pedig nem volt elég pénze fizetni az iskolámat,ezért hamar abbahagytam. 16 éves voltam,amikor egy gyárba mentem dolgozni,ott megismertem a gyermekeim apját. 24 éves voltam,amikor megszületett a lányom,két évre rá a fiam. A férjem alkoholista volt,ezért elhagytam. San Fransiscóba költőztünk,ahol a San Fransiscói kórházban ápoltam.."
"San Fransisco?" Szemében könnyek gyűlnek. Megfogja a karomat az egyik kezével,a másikkal próbál feltámaszkodni,de nem ad elég időt arra,hogy segítsek neki. "Ismered Joshuát? A neve Joshua Doverr. Fekete haja volt,kék szeme,biztos,hogy még él,élnie kell!" Szeméből könnyek folynak,keze reszket,mintha már egy régen elveszett reményt gyújtottam volna újból meg a szívében.
YOU ARE READING
Mr. Brittain Lánya
Romance"Mindenkinek szüksége van egy fényre a sötétségben." Emma Reagan Brittain, San Fransisco új elnökének, Abel William Brittainnek lánya, úgy gondolja mindene megvan,amire szüksége van. Egy jóképű jegyese,előkelő családja előkelő címmel,de,amikor megis...
