Első

2.1K 158 62
                                    

Anya kitalálta, hogy menjünk el bevásárolni a sulira. Őszintén bevallom semmi kedvem nem volt, de már megtanultam, ha ellenkezem anyának úgyis mindig neki lesz igaza. Persze akkor is, ha egyértelműen nekem van igazam.

-BooBear, kész vagy? Siessünk, mindjárt dél van és még nem csináltunk semmit.- kiabálta be. Ránéztem az órára. 9.17. Igen anya, mindjárt dél.

-Ja, egy perc és kész vagyok, most zuhanyoztam le.-mondtam, nem mellesleg, még a hajamat töröltem mindenféle takarás nélkül, amikor anya benyitott.

-Kimész anya? Kösz.-megállt az ajtóba és feltűnően bámult ott lent.

-Neked hogyan lehet ekkora? Apádnak sokkal kisebb volt ennyi idősen.-dünnyögött és rám emelte a tekintetét.

-ANYAAA.-pirultam el. Nem vagyok ugyan szégyenlős, de azért ez már több a soknál.

-Jól van már, megyek megyek. Van öt perced, hogy elkészülj, félkor indulunk.-becsukta az ajtót mire nagyot sóhajtottam. Az eszem megáll. Apám farkához méregeti az enyémet. Egyáltalán minek bámul? Kis perverz muter!

A szekrény előtt állva gondolkoztam mit vegyek fel. Kint nincs annyira rossz idő, de inkább mondanám hűvösnek, mint melegnek.

Végül egy egyszerű piros csőgatya és egy fekete Adidas-os pulcsit vettem fel.

Kiszökdécseltem a szobából és célba vettem a konyhát, ahol anya éppen veszekedett Lottieval.

-Lottie kicsim, nem használhatod el még egyszer az összes sminkemet. Hogy nézel ki Istenem. Mosd le magad mire hazaérünk. Világos?-mondta anya, mire Lott idegesen kitrappolt.

-Úgy nézel ki mint valami elfucserált szépségkirálynő.-mondtam neki 'kedvesen' és elnevettem magam.

-Rólad meg süt messziről, hogy buzi vagy.- Fújtatott mint valami bika. Au ez fájt. Nem mondom hogy teljes heteró vagyok, de ez azért rosszul esett. El sem hiszi az ember, hogy egy 14 éves lány így beszél. El is vette a kedvemet az egész napra.

Szomorúan sóhajtottam és beléptem a konyhába.

-Minden rendben, kicsim?-kérdezte anya aggódva.

-Öhm, ja. Indulunk?-kérdeztem szomorúan.

-Persze, gyere. NEMSOKÁRA JÖVÜNK GYEREKEK, KAJA A HŰTŐBEN, MAJD JÖVÜNK, PUSZI.-kiabálta anya.

-NEM KELL KIABÁLNI, ITT VAGYUNK A NAPPALIBAN.-kiabálta vissza Fizzy.

-Oké oké bocsesz.-kuncogott anya. Komolyan, mint egy tinédzser.

-Indulunk már?-türelmetlenkedtem.

-Nyugi Boo, megyünk.-sóhajtott és felkapta a kocsikulcsot. Utálom amikor így hív.

Negyed óra kocsikázás után oda is értünk. Anya elkezdte pakolni a fontos dolgokat a kosárba. Unalmamba nézegettem a táskákat meg a tolltartókat, mint minden évben.

"Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy az édesség osztály előtt tea és csokoládé kóstoló van."-mondta be a hangosbemondó.

Tea, azt imádom és a csokit sem utasítom el.

Szólni akartam anyának, hogy megyek a kóstolóhoz, amikor észrevettem, hogy beszélget egy vele egy idős nővel. Gondoltam nem zavarom. Kuncogva elindultam a kóstoló felé. Háttal állt nekem egy göndör hajú magas vékony srác. Ahogy jobban szemügyre vettem, barna volt a haja, formás a feneke és sportos alkata volt. Közvetlen beálltam a háta mögé és vártam, hogy sorra kerüljek.

Éppen szóltam volna az előttem állóra, amikor megfordult kezében a tűzforró teával.

~1..2..3..~

-AZT A BÜDÖS KURVA ROHADT KIBASZOTT ÉLETBE.-sikítottam fel a hirtelen belém nyilaló fájdalomtól.

-Úristen bassza meg, Jézusom, ne haragudj, basszus!-motyogta és beletúrt a hajába.

-T..t..tessék, itt..itt egy zsepi, tessék.-dadogta zavartan, mire felment bennem a pumpa.

-HARMADFOKÚ ÉGÉSI SÉRÜLÉST SZENVEDTEM BASZD MEG, BASZHATOM A KURVA ZSEBKENDŐDET.-ordítottam torkom szakadtából. Megfogta a karomat és elráncigált a mosdóba. Bezárta az ajtót, mire lekaptam magamról a pulcsit és odanyomtam a kezébe. Belenéztem a tükörbe és elakadt a lélegzetem.

-Te nem vagy normális.-szűrtem ki a fogaim közül és lecsordult egy könnycsepp. Igaz nem ordibálok meg verem az ajtót fájdalmamba, de belül majd fel tudnék robbanni. Ránéztem az idegenre aki beharapott ajkakkal pásztázta a testemet.

-Föld hívja idegent, Föld hívja idegent.-dünnyögtem, mire nagy nehezen rám emelte a tekintetét. Milyen szép szeme van. Gondolnám ezt magamba, ha most nem gyulladna fel a mellkasom.
Előhúzott egy törölközőt a táskájából, bevizezte és odaadta.

-Tessék, tedd a sebre. Hívjam a mentőket vagy elvigyelek én a kórházba?-kérdezte aggódva.

-Kösz a rongyot, nem kell a segítséged, majd bemegyek magamtól.-kikaptam a kezéből a pulcsimat és elviharoztam a mosdóból. Remek, most mondhatom el anyának, bassza meg, hogyan?

Nekiálltam megkeresni, hamar meg is  lett, ugyan ott volt, ahol hagytam. Odaálltam mellé és megszólaltam.

-Figyu anya, be kéne menni a sürgősségire.-motyogtam halkan.

-Minek Lo...- és hirtelen elsikította magát.

-Azonnal menjünk Úr Isten, tessék Ally itt van pénz légyszíves fizesd ezt ki, majd hívlak szia.-hadarta anya és a cuccokat otthagyva indultunk ki a boltból.

Fél óra múlva már a sürgősségin ülve vártunk, hogy felszólítsanak.

-Louis, hogy a fenébe történt ez?-sírta el magát anya. Most elmondjam neki vagy ne? Mit csináljak? Gondolkozz Lou, gondolkozz. Megvan!

-Tudod, bemondták, hogy tea és csoki kóstoló van. Nem szóltam mivel láttam, hogy beszélgetsz egy csajjal. Vállrántva elindultam. Kértem egy mangó teát. Nem figyeltem milyen a pohár és ahogy adta oda a csaj, megfogtam tenyérrel, el akartam dobni, de már késő volt, ezért magamra borult.-húztam el a számat. Remélem hihető volt.  Tettem hozzá magamban. Furcsálva méregetett, épp akart valamit mondani, amikor kimondták a nevem. Köszönöm Istenem.  Fénysebességgel felpattantam és indultam el a szoba felé, anyával a nyomomba. Beléptem és egy idős férfi éppen a monitort nézte. Amint meghallott minket, egyből rám kapta a tekintetét, majd anyára és elmosolyodott.

-Jay?- lepődött meg. Uhm? Mi?

-Josh? Hát te vagy?-mosolyodott el anya.

-Milyen régen láttalak titeket, mi járatban?-kérdezte ezek szerint Josh.

-Nos, nem beszélgetni jöttünk. Rám borult a tűzforró tea.-motyogtam dühösen. Nehogy már neki álljanak itt trécselni.

-Mutasd.-ráncolta a szemöldökét a doki. Örülök, hogy megkomolyodtunk.
Lekaptam magamról a pulcsit, mire elkerekedett a szeme.

*

Azt mondta a doki, hogy nagyon nem vészes a baj, mivel időbe sikerült hideg borogatást tenni rá. Bár anyának nem mondtam honnan van a rongy, majd azt mondom, hogy egy takarítótól és kész.

Haragszom is az idegenre, meg hálás is vagyok. Szegényt ott hagytam köszönés nélkül meg miden. Kicsit lelkiismeret furdalásom van, de az vigasztal, hogy soha többé nem kell őt látnom.

Szóval, tettek a mellkasomra kötést, írtak fel kenőcsöt és vissza kell menni két hét múlva. Az belelóg a suliba. Mosolyodtam el. Hah béna pancserek, én nem fogok tesizni egy darabig.

Köszi idegen. Hatalmas puszii.

Mosolyogva dőltem be az ágyamba és vettem elő a telefont. Elkezdtem visszaírni az embereknek, mire hirtelen kivágódott az ajtó és anya mérges tekintete köszöntött vissza rám.

-Louis, beszélnünk kell, ez így nem állapot.

Let's Dance HipHop ||Larry Stylinson||Donde viven las historias. Descúbrelo ahora