Sztárról való ábrándozás megvalósítása | Jacob Sartorius

-16-

*Én szemszögem*
18:50
Izgultam nagyon. Ruhának választottam egy fekete magasított nadrágot, egy pasztell rózsaszín inget, és az adidas cipőm.

Pár perc múlva a Hotel előtt álltam. Jacob jobb oldali irányból jött felém egy fehér ingben (iszonyú jól nézett ki!) és egy vörös rózsával a kezében.
Odaadta a rózsát, majd adott az arcomra egy puszit.
-Mehetünk?-kérdezte írtó édesen.
-Igen persze-mondtam mosolyogva.
Megfogta a kezem és már indultunk is.
Rengeteget beszéltünk útközben. Be nem állt a szánk. Úgy éreztem mellette önmagam vagyok.

Odaértünk, leültünk az asztalhoz.
-Mit igyunk?-kérdezte.
-Mit szólnál a koktélhoz? Persze alkoholmentesen-kérdeztem tőle.
-Nekem jó!-pár perc múlva kérte is a pincértől az italt.

Mikor befejeztük a vacsorát, elmentünk sétálni. Leültünk egy padra. Jacob engem bámult folyamatosan.
-Miért nézel?-próbáltam kérdezni tőle komolyan, de elmosolyogtam magam.
-Mert olyan gyönyörű vagy..-mondta, majd ő is elmosolyogta magát-Különleges vagy számomra. Olyan más, mint a többi lány. Az első pillantástól tudtam, hogy kellesz.
Csak mosolyogtam mint egy retardált, nem tudtam megszólalni sem.
-Szóval..Khm...Lennél a barátnőm?-kérdezte.
-Jacob ezt lehet átkéne jobban gondolni..-mondtam.
-De miért? Én akarlak téged, még egy ilyen lányt nem találok, mint te..-mondta szomorúan-Vagy te nem szeretnéd?
-Figyelj..Amikor még nem ismertél, odáig voltam érted. Álmom volt hogy találkozzak veled. Az álmom valóra vált, és ez több mint álom, hisz már itt tartunk, hogy lehet összejövünk... De gondolj bele. Én nem itt élek. 1000 km távolság lenne köztünk, mivel 3nap múlva haza kell mennem. Távkapcsolat sosem jó..-magyaráztam neki.
-Meg tudnánk oldani! Skype-olnánk minden este! Szeretlek Nicki fogd fel!-könyörgött Jacob.
-...Énis szeretlek, Jacob..-mondtam neki, mikor kihullott egy könnycsepp a szememből.

Jacob visszakísért a Hotelhez. Alig szóltunk egymáshoz.
-Holnap találkozunk?-kérdezte reménykedve Jacob.
-Találkozhatunk..-mondtam neki.
Néztünk egymás szemébe. Közelebb jött hozzám, kezeit a derekamra tette, majd megcsókolt.

Felmentem a szobánkhoz. 20:20 volt.
-Hát te meg merre jártál? Már megint nem szóltál hogy elmész!-mondta kicsit mérgesen Lena.
-Bocsi Lena... De apropó. Merre voltatok?-kérdeztem tőlük kicsit a témát terelve.
-Várost néztünk, amire téged is akartunk hívni, de nem voltál itt. Hol voltál?-kérdezte kíváncsian.
-Hát.. Jacobbal voltam-mondtam neki, kissé elpirultan.
-Hogy hogy Jacobbal ilyen jóba vagy? Nem rég még sztárként tekintettél rá... Mi történt?-kérdezte érdeklődve.
-Erre én sem tudom a választ, hogy hova lett ez a rajongás Jacob iránt.. Amúgy hosszú..-mondtam neki.
-Nana! Meséljél csak!-mondta Lena.

Mindent elmeséltem neki. És mindent megértett, viszont ő nem nagyon hinne ennek a Jacob gyereknek, mivel ő a sztár. Kicsit elbizonytalanított...

21:30
Feküdtem volna le, mikor kaptam egy üzenetet.
Jacob: Jóéjt. Szeretlek.

Me: Jóéjt, énis.