Sztárról való ábrándozás megvalósítása | Jacob Sartorius

-04-

10:20. Felkeltem. Szintén egy unalmas napnak nézve elébe. Szokásosat tettem, Jacob oldalait nézegettem. Az ágyamon lustálkodtam, mire apa felkiált hozzám, hogy menjek le, mondani akar valamit. Gőzöm nem volt mit akar. Ilyen még nem volt.
-Igen apa?-álltam elébe kócos hajjal.
-Mondani szeretnék valamit..-mondta sunyin, de elmosolyogta magát.
-MONDD MÁÁÁR!-üvöltöttem le idegesen, már nem bírtam magammal.
-Tudom, hogy mostanában depis vagy az iskola miatt, hisz látom rajtad, és ha neked nem jó, akkor nekem se... ezért végre boldognak szeretnélek látni... és... rendeltem az interneten Jacob koncertjére jegyeket, ami szeptember 3-án lesz, remélem örülsz!-mondta büszkén, es látszott rajta, hogy örül hogy boldoggá tehet.
-Apa, most csak szívatsz?-kérdeztem tőle boldogan de idegesen, a szívem majdnem kiugrik a helyéről.
-Nem szívatlak, tessék, itt van hogy megrendeltem, és itt mindent leír-mutat a laptopjára.
Hát nem tudtam, hogy sírjak, nevessek, vagy ugráljak örömömben? Így hát mindhárom volt egyszerre. Egyszerűen nem tudtam felfogni.
Azt hiszem most leülök, és csak nézek ki a fejemből...

15:00 Még most sem fogom fel mi történt. De basszus. Tanulnom kéne. Lassan itt a pótvizsga. De egyszerűen nem megy. Ezért csak inkább úgy teszek mintha tanulnék, hogy ne tudják elrontani a kedvemet azzal hogy lekiabálnak...

19:00 Lementem apához, hogy megbeszéljük a részleteket.
-Apa és mikor megyünk Finnországba,  és ki jön?-kérdeztem.
-Szeptember elsején, délután 6kor indultok a keresztanyukáddal meg Esztherrel Budapestre a reptérhez, majd onnan repülővel Finnbe... a repülőjegyek is már meg vannak.
-De hát 2-án iskola van...-mondtam furcsállva.
-Tudom. De most nem tudok mit csinálni, ez van-mondta lazán.

Még mindig nehéz felfognom ezt az egészet.