Hetedik Fejezet.-Végre megvannak

180 10 3
                                    


   A nap lágy sugarai szinte ki égették a retináimat,amelyek pár nappal ezelőtt még öngyilkosok akartak lenni a hirtelen jött fénytől épp úgy,mint most.                                                                          Fáradtan dörzsöltem meg sötét szemeimet majd nehezen kiszálltam az ágyamból, amit eléggé megkedveltem. Belebújtam a hófehér mamuszomba,majd a gardróbom felé vettem az irányt amely hamar meg telt ruhákkal,Kirának köszönhetően. Nem tudom elégszer megköszönni az energiát melyet,mind feláldozott rám. Igazság szerint tegnap ismertem meg,mégis a szívemhez nőt. Lehetséges hogy azért,mivel több száz éve nem barátkoztam össze senkivel a pokolban.

Kikaptam egy sötét,magasított szoknyát,majd egy lila haspólóval párosítottam amely az alsó résznek köszönhetően semmit sem mutatott pocakomból. Hajamat fésülés után egy laza kontyba fogtam,két fürtöt kiengedve a cipellőm felvétele után,majd elindultam az iskolába vezető úton.

Gondolataim csak szárnyaltak a világ körül. Kellene egy lakótárs aki segíteni fizetni a rezsit hiszen mégis csak egy hotelben élek. Ráadásul egy eléggé feldobott,luxus házban. Valószínűleg egyedül nem fogom tudni kifizetni az összeget,a barátnőmtől pedig nem szeretnék még kéregetni. Eleget segített már. Rengeteg ruhát és bútort kaptam tőle pluszba. És meglepő módon a húszon egyedik században,már nem tízezer összesen egy ágy,hanem legalább negyven rugó.

Ezt a kifejezést egyébként,szintén a Koreai csajtól tanultam,aki segített az új szavak megtanulásában amely  a "csá,csumi,cső" és a hasonló fajta köszönéseket foglalta magába.          Eléggé meglepő hogyan fejlődött a világunk. Negatív és pozitív irányba is egyaránt. 

Az épület elé érve,megborzongtam a rengeteg diáktól,akik mind megbámultam engem. Úgy látszik csak most vettek főleg észre. Nagyszerű. Sosem szerettem túlzottan ha a középpontban vagyok. Valószínűleg az iskola előtt álló,magukat fotózó,platina szőke hajú,csücsörítő csajok pontosan ebben a témában az ellentéteim. Magukra szeretnének vonni minden ember tekintettét. Körülöttük a tipikus,izmos testalkatú,baba arcú pasik. Szóval,ők erősítik a menők táborát. Természetes. Mellettük pár méterre a lúzerek helyezkedtek el. Már ha nevezhetem így őket. Élénk színű szemüket, különböző méretű szempillák keretezték. Orrúkra csúsztatva,vastag keretes szemüveg. Mintha lenne egy egyenruhájuk,hiszen ugyan úgy néznek ki. Piros színű hosszított szoknya a lányokon,fiúkon pedig vörös nadrág. Ing,és egy világos árnyalatú nyakkendő amely teljesen illet a szemüvegükhöz. Kócos hajuk kiengedve meredezett a nap felé.

Az egyiküket fejbe találta egy papírgalacsin,amelyet az egyik egoista teremtés hajított el. Szánalmasak egytől egyig. Nincs kivétel. Lehet hogy előítéletes vagyok,de nem kellene bántaniuk a gyengébbeket. Nem értem miért kell ezt tenni velük,hiszen ők is emberek csak alacsonyabb szinten vannak. Ez az egész börtön,csapatokra van osztva. Ez így nem jó. Össze kell tartania mindenkinek. Mi lesz ha valami történik? Például a globális felmelegedés. Habár ebben sosem hittem de,lényegtelen.

Elfoglaltam a helyemet a padban,majd körbe vezettem tekintetemet. Már mindenki elfoglalta a helyét,Mrs. Phill is már kipakolta az irodalomhoz szükséges cuccait. 

-Gyerekek,ma ültetés lesz hiszen ahogyan észre vettem eléggé jó pajtások vagytok a padtársatokkal. Nem tűröm a fölösleges beszédet,hiszen tudomásom szerint egyikőtök sem papagáj. Vagy ha mégis,akkor egy jó barátom állatkereskedő és oda beküldelek titeket.-felelte szigorú hangon a tanárnő. Cseppet sem volt szimpatikus számomra,ez a gúnyos és egyben bunkó stílus amit képviselt. Habár miért is lepődök meg? Itt természetes. Ahol Hibridek,Szellemek,Démonok és különböző természetfeletti lények élnek ott nem akadály egy morcos,szívatós tanár aki a halálunkat kívánja. Elővett egy vastag naplót,majd elkezdte olvasni az ülésrendet.

-És nem utolsó sorban Crsytal Annisa,fáradj Black Betty mellé.-egy pillanatra lefagytam a neve hallatán,majd döbbent tekintettem,pszichopata vigyorrá alakult át. Ledobtam padlóra a táskámat majd Kirára vezettem a tekintetemet. Biccentett egyet hiszen tudta a tervemet. Rájött hogy meg akarom ölni a csajt,akinek a családja könyörtelenül végzett velem,egy dátum miatt.

Egy huppanás következtében,foglaltam helyet majd arcomat megtámasztottam tenyeremmel. Körbe pillantva jöttem csak rá,hogy ez a tanterem teljesen fel van tuningolva. Te jó ég! Úgy beszélek mint a mostani tinik. Habár ez teljesen normális a földön.

A falai halvány kék színben pompáznak. A padlón hófehér selymes szőnyeg foglal helyett amely körülbelül negyvenszer negyvenes  négyzetméterben szerepel. A székeket már állat mintás párnák díszítették föl. Az ablakokon lufik és masnik. Mintha egy ötéves gyerekzsúron lennék. Elővettem a füzetemet majd szorgosan kezdtem jegyzetelni,miközben fél szemmel a társamat figyeltem,akit úgy tűnik elkapott a nátha. Kár,mert akkor lehetséges hogy otthon fog gubbasztani szóval nem tudom elrabolni és megkínozni. Még rám ragad a bacilusa.  Pedig szívesen kötöztem volna egy fához,miközben késeimet élesítem rajta. Szép álmok. De legalább tudom hogy ki az ellenségem.

-Ms.Black, elmondaná miért nem jelentek meg a szülei,a bátya súlyos verekedése után?.-vonta fel szemöldökét idegesen. Szóval Betty egyáltalán nincsen egyedül. Van egy testvére aki az előbb halottak alapján idősebb mint ő,és fiú vagy a korától függően egy férfi. Ez kezd egyre érdekesebb lenni. Unottan startoltam neki egy rajznak. Lassan kezdtem meghúzni a vonalakat majd összekötni őket. Hagytam hogy a kezeim maguktól járjanak.

A csengő után felpattantam a helyemről majd megragadtam Kira kezét aki szívesen követett a mosdóba. Habár nem volt más választása,hiszen szó szerint rángattam,de ez már részletkérdés.

-Ugye meggondoltad magas és nem fogod kikaparni a szemgolyóit?.-kérdezte reménykedve. A kis naiv.

-Nem csak neki fogom,hanem egyenesen a testvérének is.

-Dylannak?.-szólalt meg magas hangon. Ördögien elmosolyodtam,hiszen már tudom a teljes nevét így még könnyebb lesz rátalálni. Habár,gondolom ő is menők közé tartozik de remélem nem,mert akkor nehezebb lenne kinyírni,miközben szenved.-Gonosz vagy.-jegyezte meg.

-A két Black ivadék,hamarosan meg fog halni.

Szellem GirlTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon