Sanyi és a One Direction

Hatodik

- Oké, Sanyi, teszek rád egy pórázt – nyúlt felém Harry azzal az istentelen kutyaszorítóval, mire én nyávogva arrébbszökkentem.

- Ne csináld – hajolt le az unoka újból – Ó, baszd meg – igazította vissza a lecsúszott, rézvörös szakállát. Így végignézve Harry inkább hasonlított egy lepukkant hajléktalanra, mint egy népszerű banda tagjára.

- Mi a helyzet, cica? – lépett mellénk Louis, hátradobva hosszú, hamvasszőke hajkoronáját. – Én nem értem, hogy bírják ezt a nők – húzogatta feljebb csőtopját, amiből beláthatatlan időközönként kivillant csipkés melltartójának szegélye.

- Te beszélsz? – sziszegett Liam. – a hajam keményebb mint a műmelled!

- Te legalább fiú vagy, ha punk is – jegyezte meg Tommo, és Niallhez fordult, aki egy túlméretezett, Lennon-féle tükrös napszemcsiben nézett végig a hawaii-mintás ingén. – És te vagy a turista.

- Ne nyavalyogjatok már – szólt rájuk Andrew. a telefonján megnyitott térképet bogarászta. – Itt van valahol az a rohadt lámpaoszlop.

- Mrs. Sztálylsz megtalálta – dörmögte az egyik gorilla, és a nagyira mutatott, aki feltűnően szelfizgetett. A banda odasietett, és valóban megtalálták a helyet. Egy hajléktalan dőlt neki lezseren az oszlopnak.

- És most? – kérdezte Louis elvékonyított hangon.

- Nyisd már ki a szemed, te barom – sziszegte valaki.

- Na de Liam! – pirított rá Mrs. Sztálylsz a fiúra.

- Nem én mondtam! – rázta meg a fejét ő.

- De balfaszok vagytok – morogta újra a hang.

- Ez Zayn! – mosolyodott el Niall, és lerántotta a csöves kapucniját. Aki sértetten felnézett, és tovább ücsörgött.

- Szépen belesétáltatok a csapdába – sóhajtotta szomorúan. – Amúgy jó a melltartód, Tommo.

- Milyen csapda? – képedt el Andrew. – Malik miről beszél?

- Üdvözlöm a One Directiont Budapesten! – rikkantotta egy ünnepélyes hang a hátunk mögül. Mindenki megpördült a tengelye körül, és egy csapat férfival találtuk szembe magunkat. Aminek az élén Lajos bá állt. – Nem beszélgethetnénk az irodámban, ha már itt vannak?

- Na de Lalikám, miért nem beszélgettünk Betyárpenészen? – értetlenkedett Mrs. Sztálylsz.

- Mert most hivatalosan vagyunk – biccentett a mellette álló férfinak, aki láthatóvá tette a kabátja alatt megbúvó pisztolyt.

- Milyen megnyugtató – morogta Zayn, és ő is feltápászkodott a földről, hogy az új barátaink elkísérjenek minket oda, ahova vinni akarnak. 

Helló!

 Nah itt az új rész:)

Lassan be lesz fejezve a sztori, köszönöm azoknak, akik ezt olvassák! Köszönöm azoknak, akik csillagoztak! Köszönöm a barátnőimnek, akik a dögunalmas irodalomórákon is Mrs. Payne feliratú cetliket ragasztgatnak egymás hátára! Egy élmény veletek!;)

Találkozunk a kövi fejezetnél!;)