Váratlan Fordulat×Nagy Ádám×

7.fejezet

-Szia kicsim.-keltem Ádám pusziára.
-Szia felkeltettél.-siránkoztam mosolyogva.
-És te tegnap mitcsináltál?-kérdezte nevetve.
-Én semmmit.-mondtam ártatlanul.
-Te rámugrottál és úgy keltettél fel.-mondta.
-Nekem nem rémlik.-feleltem nevetve.
-Igen??-fordított maga felénés megcsókolt. 
-Fáradt vagyok.-nyöszörögtem.
-Ébresztő.-takart ki.
-Ajjj most bosszutállsz?-kérdeztem.
-Kicsim én soha.-húzott magához.
-Keljél fel.-szólt.
-Jó mindjárt.-mondtam hisztizve.
-Mire visszajövök ébred fel.-felelte, majd kiment.
Visszatakartam magam éa visszaludtam. Mást sem érztem csak, hogy valami nehéz dolog landolt rajtam, majd mégegy.
-Hülyék szálljatok le rólam meghalok.-kinyitottam a szemem és Ádi volt meg Balázs.
-Leszállok, ha felkelsz és kapok egy csókot.-mondta.
-Jó-jó.-mondtam, majd megadtam amit kért.
-És én?- kérdezte Balázs.
Nyomtam egy puszit az arcára és végre leszállt.
-Hééj!-szólalt fel Ádám miközben felültem.
-Mivan?-kérdezte Balázs.
-Ezért még számolunk.-momdta szúrós szemekkel Ádi.
-Ojaj.-momdtam nevetve, majd becsoszogtam a fürdőbe.
10 peec múlva "frissen és üdén" mentem vissza a szobába a két fiú ott ült az ágyon.
-Na mizu szépség visszajöttél.-mondta Ádi.
-Jaja, Lilla merre?-kérdeztem Balázatól, erre pont belépett.
-Nézd ott.-mutatott oda.
-Na ne mond.-mondtam nevetve.
-Szasztok.-jött be Lilla, majd beült Balázs ölébe én meg az övébe még jött Ádám is és Bazsi eldölt mindannyian rajta feküdtünk és nevettünk.
-Idióták szálljatok le.-mondta fulladozva a nevetéstől, majd leszálltunk, nehogy kinyírjuk.
-Ugye milyen jó?-kérdeztem.
-Igen csodás.-felelte.
Délután a fiúknak edzése volt és Lillával kimetünk. Rengeteget futottak, erősítettek.
-Hanna elrohanok valamiért kb 15 perc addig adsz feladatot a fiúknak?-kérdezte németül Stork.
-Persze.-bólogattam.
Elmondta a fiúknak és támogatták az ötletet.
-Na akkor Király beáll a kapuba ri meg kaoura rugtok.-jelentettem ki, mimdenki elindult a labdáért.
Sorra csinálgák a feladatokat ügyesek voltak.
-Szótfogattak?-kérdezte Stork mikor visszaért.
-Igen.-feleltem.
-Na akkor fiúk ennyi volt mára.-kibálta Stork.
Ádi elkezdett felém futni.
-Jól áll az edzősdi.-mondta moaolyogva, majd mindenki odajött és nagyjából ugyanezt mondták.
-Akkor mehetünk vissza?-kérdeztem.
-Persze muszáj lefürdenem.-momdta Ádi.
-Okés.-feleltem, majd kéz a kézben elindultunk.
A szobába beérve Ádi rögtön elment zuhanyozni én meg ledöltem az ágyra és elkezdtem telefonozni.
Anna:
Szia na mizujs?

Hanna:
Szia ugyse hinnéd el amig mondanék. :)

Anna:
Na momdjad eskü elhiszem. :)

Hanna:
Oks. Nagy Ádám barátnője vagyok. ;)

Anna:
Najó, ha ne, igértem volna meg, hogy elhiszem akkor most az mondanám ne szórakozz velem.

Hanna:
Fényképett küldött önnek.

Anna:
Na ne már. Komolyan?

Hanna:
Igen halálosan komolyan mondom, de én nekem mennem kell szia.

Anna.
Majd részletesen elmeséled szia.

Ádi kijött a fürdőből, majd ledölt mellém és átkarolt.
-Ádám?-mondtam neki.
-Tessék.-felelte.
-Mi lesz velünk az Európa bajnokság után? Mármint, hogx érted több klubb is fog érdeklődni mivel fiatal, remek focistq vagy és értem is érdeklődtek, de én nem biztos, hogy megyek más csapathoz.-mondtam neki szomorúen, mert ez a kérdés régóta eszemben van.
-Nem tudom, ezen én is gondolkodtam, de minden féleképpen megoldjuk valahogyan.-mondta.
-Ennyire fontos lettem neked azt hittem csak te lettél nekem mindennél fontosabb.-jelentettem ki.
-Dehogy szeretlek kicsim.-mondta és megcsokolt.
-Én is.-mondta belemosolyogva a szájába és átöleltem.
-Szeretném,ha ez így menne tovább, mert imádlak.-mondta.
-Én is csak veled és senki mással.-feleltem és ezt nagyon komolyan gondoltam szeretem és szeretni is fogom örökké.
-Eza gondolat ne bántson.-mondta.
-Bánt, mert félek, hogy elveszítelek és nem szeretnélek.-feleltem.
-Nem fogaz megigérem, de beszéljünk boldog dolgokról.-momdta nevetve.
-Rendben.-nevettem vissza.
Beszélgettünk egy kicsit, majd Ádi bealudt én nem voltam álmos így halkan kimentem a szobából és Balázs jött velem szembe.
-Szia mizu?-kérdezte.
-Szia semmi Ádi elaludt mondjuk fáradt is volt, de én most unatkozom.-mosolyogtam rá.
-Sokan elaludta köztük Lilla is és én is unatkozom.-mosolygott vissza.
-Hogy-hogy a csapatkapitány nem pihen?-kérdeztem.
-Nem vagyok fáradt.-felelte.
-Beszélgetünk?-kérdeztem.
-Persze.-felelte.

Sziasztok! Itt az új rész remélem tetszni fog nektek, a voksoknak és a kommenteknek még mindig nagyon örülök. Nem biztos, de lehet, hogy ma még felrakom a 8.fejezetet.