Váratlan Fordulat×Nagy Ádám×

2.fejezet

Az osztályban Petra és a szülei ott voltak meg az osztály nagy része is.
-Szia!-köszöntem a barátnőmnek.
-Szia!-köszönt vissza.
Nem beszélgettünk, mert már jött is az ofő és elkeztünk bevonulni a zenénkre. Meghallgatuk az igazgató hosszú beszédét, majd fehívták az á-sok osztályfőnökét, hogy sorolja végig a neveket.
Majd a mi osztályfőnökünk következett.
-Nagy Petra.-mondta, majd a barátnőm kisétált.
Végül az én nevem következett.
-Tóth Hanna.-nézett rám az osztályfőnököm végül én is kisétáltam.
Végig ment a névsorunk, majd a c-seké is.Rengeteg fotó készült a barátokkal még tanárokkal is. Miutan a suliból elmentünk úgy volt, hogy a szüleim hazavisznek, de nem.
-Hova megyünk??-kérdeztem érdeklődve.
-Majd meglátod.-szólt a bátyám Bence.
Ezt szúrós pillantással jutalmaztam.
Végül egy nagy térre értünk ahol sok ember volt. Lilláék is akkor értek oda amikor mi is. Kiszálltunk a kocsiból és a barátnőm felé fordultam.
-Meglepi!-szólaltak fel a szülők.
-Meglepi?-kérdeztem vissza.
-Igen gondoltuk szervezünk nektek egy kis meglepi bulit.-mondta anya.
-Köszönjük aranyosak vagytok!-öleltem át a családomat ahogy Lilla is az övét.
Odamentünk a tömeghez nekem is volt ott néhány barátom és Lillának is, de még nagyiék is ott voltak, mint kiderült ők itt felügyelték a dolgokat, azért nem jöttek be a suliba. Nagyon sokat táncoltunk és beszélgettünk fergeteges buli volt. Elmeséltük a szüleinknek, hogy mit kaptunk az edzőnktől ajándékba és persze megkaptuk, hogy vigyázzunk magunkra és ragaszkodtak ahhoz, hogy a repjegyet és a szállodát fizessék.
-De anya nem kell!-mondtam anyának.
-De-de!-mondta apa szigorúan.
És itt feladtam úgysem tudom őket meggyőzni.
-Hihetetlenek vagytok. Köszönöm. -mondtam hálálkodva.
-Nincs mit.-mondta anya.
Buliztunk még nagyon sokat. Mintha nem lett volna elég az is, hogy kifizetik nekünk az utat még ajándékot is kaptunk. Én egy laptopot kaptam ahogyan Lilla is a saját családjától nem akartuk elfogadni, de nem engedtek a szülők.
Mikor vége lett a bulinak az én szüleim hazavittek minket, mégegyszer megköszöntünk mindent és elköszöntünk egymástól. Bementünk a konyhába és vízbe raktuk a sok virágot.
-Nagyon jó volt a buli.-mondtam boldogan.
-Az hát.-válaszolta Lilla szintén boldogan.
-Filmezünk??-kérdeztem.
-Ahaa.-valaszolta Lilla nagy szemekkel.
Beraktuk a Csontvárost, de kb a film felénél bealudtunk. Hajnali 3-kor felébredtem betakartam Lillát és felmásztam az emeltre végül landoltam az ágyamban és aludtam tovább. Reggel 9-kor felébredtem felnéztem facebookra és instára, de semmi érdekes nem volt sehol. Elmentem fürödni 5 perc múlva frissen szálltam ki a zuhany alól, felöltöztem és lememtem. A "tesóm" még aludt én kedvesen ráugrottam.
-Jó reggel tesókám!-kiabáltam.
-Szálj már le rólam te dilis!-mondta nevetve.
Legurultam róla, de a földre estem ès bevertem a hátam.
-Auuuu-nyöszörögtem, de azért nevettem magamon.
-Jól vagy? Ne törd össze magad!-szólt rám Lilla.
-Persze, okés.-feleltem.
Felálltam, majd elmemtem kávét tölteni.
-Te is kérsz?-kérdeztem.
-Persze.-felelte.
-Rendben.-mondtam mosolyogva, majd neki is kitöltöttem.
Leültünk az asztalhoz, majd elkeztünk beszélgetni.
-Alig várom hogy, menjünk!-mondta Lilla.
-Én is, de már csak 3 nap!!-feleltem ujjongva.
-Jaja.-mondta csillogó szemekkel.
-Mit csináljunk ma?-kérdeztem.
-Nem megyünk vennni Dzsudzsák Balázsos és Nagy Ádámos  mezt meg egy-két ruhát???-kérdezte mosolyogva. Dee!!-kiálltottam fel.
Megittuk a maradék kávénkat és felrohantunk az emeletre átöltözni. Hamar átöltöztünk, gyorsan el is indultunk. A boltban épp az utolsó ruhadarabok között találtunk pár mezt köztük szerencsére találtunk olyat ami nekünk jó volt. Én vettem egy farmert és egy fekete cicanadrágot a mezhez, Lilla is vett egy fekete cicanacit meg egy pólót, pulcsit, gyorsan fizettünk, majd haza mentünk. A délutan unalmasan telt. Estebelmentem lezuhanyozni, majd lefeküdtem. Sajna a további 3 nap is dögunalom volt...

Itt a új rész nem a legjobb, de azért remélem tetszeni fog. Kommenteljetek nyugodtan,mert jól esik.