Elkezdtem a saját utamat járni. Egy erdős részhez értem, ekkor abbahagytam a futást. Már este felé járt az idő és kezdett hideg lenni. Eddig nem volt ezzel problémám, hiszen a pincében mindig ugyanolyan volt a hőmérséklet és ott nem éreztük a késő novembert. Beljebb megyek a fák sűrűjébe gondolván ott nem jár annyira a szél. Nem sokkal de valamennyivel langyosabb a hőmérséklet viszont fogalmam sincs hogy hol vagyok. Most alszom egyet és holnap kijutok innen illetve élelmet keresek mivel iszonyú éhes vagyok. Lehemperedem egy avarba és álomra hajtom a szemeimet. Úgy érzem sokat aludtam de még mindig sötét van. Valószínű azért mert a sűrűn ültetett fenyők nem engednek át sok fényt. Elindulok előre, reménykedve abban hogy valamikor csak véget ér az erdő. Szigorúan csak egyenesen megyek hiszen nem szeretnék körbe-körbe menni. Hirtelen nyüszögésre leszek figyelmes. Elhagyva az addigi tervet, elindulok a hang irányába. Nem, merek egy bizonyos távolságnál közelebb merészkedni ezért egy fa mögül figyelem az eseményeket. Két farkas egymással civakodik egy falat húsért. Nem is tudtam hogy erre még élnek szabadon. Jobbnak látom hogy visszatérjek az útvonalam..PUFF! Képszakadás.
