"Tudom, hogy szereted őt, de csak kihasznál.. Vedd már észre!! Van valahol egy lány, aki csak rád vár, és teljes szívéből szeret.. lehet, közelebb, mint gondolnád..."
Sziasztoookeccarcúim!! :) Itt lennék a 4. résszel. Remélem elnyeri majd a tetszéseteket. :D Jó olvasást!! ♡♡♡
"Zuhanni kezdtem a semmibe..."
Hirtelen felriadtam. Csak egy álom volt... de milyen!? Megráztam a fejem, és elindultam a fürdőbe. Fogat mostam, tusvonalat húztam a szemeimre, hajamat kifésültem, majd felöltöztem. Az öltözetem egy egyszerű farmerblúzból és egy csipkés fehér rövidnadrágból állt.
Ruha:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lementem reggelizni, majd felmentem a táskámért, beszóltam az öcsém szobájába, felhúztam a bakancs szerűségem és indultunk is Fannihoz. Nem említettem? Mostantól 4-en fogunk suliba járni, és hazamenni. Vagyis délután általában csak 2-2-en megyünk, mert hát ugye a gimiben több óránk van, mint a gyerekeknek az általánosban. A 4 annyit takar, hogy Fanni, a húga Rebeka (kép majd lent lesz), az öcsém és én. A 2-2 szerintem világos. Na szóval elindultunk. Egy jó 5 perces út után megérkeztünk barátosnémhez. Megindultunk a suliba. Oda is érkeztünk. (xD) A "kicsik" elmentek az általánosba, én pedig felkísértem Fannit az igazgatóhoz (mivel új lány a suliban). Elindultam az osztályterembe. De mielőtt beérhettem volna, eszembe jutott az álom.. Lesokkolva álltam a folyosó közepén. Behunytam a szemem, nagy levegőt vettem, majd benyitottam. Beléptem az osztályomba. Norbi azonnal felkapta a fejét és odajött hozzám. - Szia. Nézd én tényleg sajnálom a tegnapit! - sajnálhatja is.. - Tudod, ez nem változtat semmin. Attól még, hogy te bocsánatot kérsz, Kriszti ugyanúgy nem fog békénhagyni! - Nem vagyok ebben annyira biztos.. - ezt meg hogy érti? - Mi? Ezt most nem igazán értem..! - Szakítottam vele! - az állam a padlót verte - Rájöttem, hogy ő nem az én esetem. - Várj, várj, várj.. - Mi vaann??!?A szerelmem kiszabadult végre a banya fogságából??.. A gondolatra elmosolyodtam. Norbi felkacagott. - Ennyire örülsz neki? - Hát.. Nagy tahóság lenne azt mondani, hogy igen? - nevettem fel én is. - Áhh dehogy.. - mondta ironikusan Norbi, majd legyintett egyet a kezével. - Akkor.. nem haragszol? - kérdezte félénken. - Hmm.. - "gondolkodtam el" - Dehogy haragszom tess.:) - Akkor jó!! Békülő ölelés? - kérdezte boci szemekkel. - Nah.. de csak hogy örülj. - kacsintottam egyet, majd szorosan megöleltem. - Na de menjünk a helyünkre, mert mindjárt kezdődik az óra. A matek óra.. *tettetett sírás* - GYŰLÖLÖM A MATEKOT!! - Jajjh neeeeee.. *szintén tettetett sírás* - Jah Norbi se nagyon szívleli az említett tantárgyat.. Leültem Szandi mellé. Pár másodpercre rá bejött az osztályba Martin. Rámnézett, és szélesen elmosolyodott. A mellettem ülő lány csak lesett, Norbin mintha egy kis féltékenységet és mérget (?!) fedeztem volna fel, én meg visszamosolyogtam. A kék szemű fiú leült a mögöttem levő helyére. Szandi rámnézett mosolyogva és a szemöldökét felhúzva, én pedig csak egy fintorral és egy égnek emelt tekintettel válaszoltam. Becsöngettek. Az ofő belépett Fannival az oldalán. A fiúk többségének tátva maradt a szája. Mondjuk meg kell hagyni tényleg szép barátnőm van. - Osztály, egy kis figyelmet kérnék... Ő itt a másik új osztálytársatok, akiről beszéltem. Fanninak hívják, és Szegedről érkezett. - Barátosném mosolygott, köszönt, majd bemutatkozott az osztálynak. Mármint részletesebben. Megtörtént a szokásos "ceremónia", majd leült az előttem levő helyre, Cinti mellé. A matek óra, és a további 6 óra unalmasan telt. Angolról is kicsöngettek, és rohantunk ki a teremből. Kiértem a suliból, Szanditól és Norbitól elbúcsúztam, és épp indulni akartunk volna Fannival, mikor odafutott hozzám/hozzánk Martin. - Hali akkor megyünk együtt? - Basszus teljesen elfelejtettem.. Szegény Fanni csak állt. - Hát.. Fanni jöhet velünk Martin? - fordultam barátnőm felé, de mielőtt válaszolt volna, újra megszólaltam. - Vagy úgy már nem akarsz jönni, - szóltam most az előttem álló fiúnak - ha ő is jön? - utaltam a mellettem álló lányra. - Nekem mindegy. - Szólalt fel Mr. Micsodakékszemek - Felőlem jöhetsz. - Mondta Fanni barcsim (mik ezek a nevek xD) - Hát akkor menjünk! - Intettem a hármas osztag 2 tagjának. Elindultunk. Az utat végig röhögtük azon, hogy akárhova mentünk, mindenhol voltak smároló párocskák. Először Fannitól köszöntünk el, majd odaértünk Martinékhoz is. Tőle is elbúcsúztam. Hazamentem. Márk szokásához hűen a laptopjánál gubbasztott. Lecsaptam a monitort (remélem értitek xD). - Héjj!! - csattant fel öcsém. - Menj tanulni! - majd elvettem a készüléket. Káromkodott egy sort, majd felhúzott orral felment a szobájába és becsapta az ajtót. Szemforgatva baktattam fel én is. Megírtam a házit. Ránéztem az órára. 15:04. Szuper! Akkor most ráírok valakire, hogy jöjjön ki deszkázni. Ki elérhető?.. áhá Norbi!
Hannus♡$♡: Sziaa! Ki tudsz jönni a skateparkba?
Norbiim♡#♡: Hali! Aha persze! 10 perc és ott vagyok nálatok!
Hannus♡$♡: Okii
Felvettem egy kényelmes rövid farmernacit.
*10 perc múlva*
Csengettek. Lerohantam a lépcsőn, és felkaptam a szürkés fekete deszkámat. Kinyitottam az ajtót, megöleltem Norbit, felordítottam az öcsémnek egy "6-ra itthon vagyok"-ot, és már gurultunk is. Imádok gördeszkázni! Olyan megnyugtató ha egyedül vagy, ha meg a barátaiddal lógsz, akkor tök jót tudtok szórakozni. Odaértünk a skateparkba, ami hatalmas! Csináltunk egy csomó trükköt. Aztán ugye akartam ugratni, de ott volt egy kő, amit hát későn vettem észre. Hát igen.. hasraestem. Norbi meg szakadt a röhögéstől. - Örülök, hogy jól szórakozol, de esetleg nem segítenél?? - kérdeztem egy kicsit indulatosan. - Jah de, bocs. - mondta még mindig nevetve. Odajött, hanyatt fordított, és segített felkelni.. magyarul felhúzott. Csak hát kicsit erősen húzott, úgyhogy nekiestem, de úgy, hogy feldöntöttem, persze, hogy én meg ráestem.. Az elején csak röhögtünk, aztán belenéztünk egymás szemeibe, és a mosoly lefagyott az arcunkról.. ugyanis az ajkaink kb 3 centire voltak egymástól.. teljesen ledermedtem.. A szívem majd kiugrott a helyéről.. Aztán hirtelen...
Rebeka:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Na hát akkor ennyi lenne!! Bocsi hogy ilyen későn hoztam a részt!! Megkezdődött a suli...:'( Na de ez a rész hosszabb lett, mint eddig;)) Hát akkor köszönöm, hogy elolvastátok, és hogy már majdnem 300 megtekintésem van!! KÖSZÖNÖM!!♡♡♡ Sziasztok!! Jó éjt!!:) Vagy ha reggel nézed akkor jó reggelt xD Pá xx ♡♡♡