Viszonzatlan szerelem

1. rész - Vissza a suliba

Sziasztok! Meg is hoztam az 1. részt!! A trágár szavakért elnézést.. elég gyakori lesz ebben a történetben.. Szóval csak saját felelősségre olvassátok el!!! Ha 16/18+os lesz benne úgyis kiírom.. Jó olvasást!! :)

Reggel háromnegyed 7-kor keltem. Utálok korán kelni, de most muszály, hiszen suli van... Megkezdődik a 10. osztály!! Igazából várom már. Jó ez elégge stréberesen (Van ilyen szó? xD) hangzott! Nem kell megijedni, nem vagyok kocka, de azért eléggé jó tanuló volnék. ;) Na szóval az ébresztőm hangos csörgésére keltem. Nagy nehezen erőt vettem magamon, és a telefonommal a kezemben kivánszorogtam a fürdőbe. Belenéztem a tükörbe, de bár' ne tettem volna! A kinézetem kb. olyan volt, mint Shreknek.. bocsánat, nem alacsonyítom le szegényt magamhoz! Gyorsan megmostam a fogam, és megcsináltam a sminkem.

A smink:

Aztán laza hullámokba göndörítettem a hajam. Miután elviselhetőnek nyilvánítottam magam, visszamentem a szobámba, nagy nehezen kiválasztottam a ruhámat. Mivel jó idő van még szeptember elején, ezért egy fehér alapon ürlényfejekkel (!) tele levő rövid ujjú pólót és egy rövid farmernadrágot vettem fel. De azért reggel hűvös van, szóval fel kaptam magamra még egy kockás, hosszú ujjú inget.

A ruha:

Lebattyogtam a lépcsőn, egyenesen a konyhába.
- Sziasztok! Jó reggelt! - köszöntem a családomnak.
- Szia kicsim! Neked is! - köszöntöttek szüleim egy-egy puszival.
- Csá. - szólalt meg az öcsém is, aki szokás szerint iphoneját bújta.
- Néha kiléphetnél a virtuális világból egy számodra idegen világba, amit úgy hívnak, valóság! - szóltam be neki. Vártam valami reakciót, esetleg egy visszaszólást.. de semmi! Tovább nyomkodja a telefont.
- Mi a reggeli? - kérdeztem.
- Gofri. - válaszolta szűkszavúan anyu.
- Szuper! - mondtuk egyszerre tesókámmal, aki csodák csodájára letette a készüléket.
Anyu letette az asztalra a kaját és mi falni kezdtük. Anyu nagyon finom gofrit csinál! Miután megettük a reggelit, megköszöntük, és felmentünk az öcsémmel a szobánkba (nem közös xD) a táskánkért. Mivel 1. nap, ezért csak tolltartó, órarend és egy füzet volt benne. Lementem a lépcsőn, az öcsém már az ajtóban állt. Nem említettem? Reggelente el kell kísérnem a suliba, mert egyedül mégse mászkálhat Budapesten 12 évesen!! Ráadásul az általános a gimitől egy utcára van. (nem igaziból)
Na szóval felkaptam a türkiz bakancsomat, elköszöntünk anyáéktól, és elindultunk a suliba.
Az út unalmasan telt. Végülis mit vár az ember a metrótól?
A gimi előtt elköszöntem az öcsémtől.
Alighogy beléptem a kapun, Szandi szó szerint a nyakamba ugrott!! Régen láttuk egymást, mert ő egész nyáron kinn volt a nagynénjénél.
- Jajj Hanna! Annyira hiányoztál!! Kár, hogy nem voltál velem Angliában! London valami elképesztő!!! - Áradozott barátnőm. Tényleg jó lehetett, de az én nyaramat semmi másra nem cserélném el! Szinte az egész szünetet Norbival töltöttem!! Csak augusztusban mentek nyaralni, szóval már 1 hónapja nem láttam! Ezért is vártam a sulit!!!
- Képzelem! - kezdtem én is. - Te is nagyon hiányoztál!! - öleltem meg most én.
- Na és mi van Norbival? - kérdezte. Igen Szandi tudja, hogy nem csak barátként tekintek rá (nem Szandira xD), hiszen ő a legjobb barátnőm!
- Változatlan minden.. - hajtottam le a fejem.
- Naaa ne szomorkodj! Gyere menjünk be az osztályba! - Igen, osztálytársak vagyunk. Egyébként Norbival is.
Bementünk a már jól ismert terembe.
Az osztályban (szokás szerint) hatalmas hangzavar volt. Amint beléptem, megpillantottam azt a személyt, akiért bármit megtennék. Igen Norbit! Pár másodperc múlva ő is észrevett!! Egy hatalmas vigyor terült el az arcán. Felállt (juj de perverz vagy xD), és kitárta karjait. Értettem a célzást. Ledobtam a táskám a földre, nekifutottam (xD), beleugrottam az ölébe, és szorosan átöleltem. Mélyen beszippantottam kellemes illatát...
- Hiányoztál bubi! - Szeretem, ha így szólít.. tiszta aranyos.. :)
- Te is nekem nagyfiú! - mondtam, majd egy puszit nyomtam arcára. Mélyen belenézett a szemembe. Tökéletes pillanat! Még jó hogy ezt is el kell rontania valaminek/valakinek...
- Te mégis mit képzelsz, hogy csak úgy rámászol a pasimra!? - Na tessék.. Betoppant Miss Tökély....
Leugrottam Norbiról, és a szőkeség képébe vigyorogtam.
- Édesem.. vendégeket nem fogadunk, ez nem egy szálloda! Szóval told arrébb a lottyatt (?) fenekedet és húzz vissza a ribancok közé, ha megkérhetlek! - Szóltam be neki. Páran füttyögettek meg tapsoltak is nagyságom elismeréséül!! (xD)
- Haha.. ide figyelj te kis kurva! Ezt most azonnal fejezd be megértetted? - Huh.. most aztán "tényleg megijesztett"!!;)
- Mert ha nem?
- Ha nem, gondoskodok róla, hogy tönkremenjen a kapcsolatod a Norbikával! - Ezt suttogta, hogy csak én hallhassam.. Most mondjuk egy kicsit beparáztam! Nem miatta, hanem azért, mert ez a kis csíra tényleg képes lenne tönkretenni a barátságunkat!! - Világos voltam?
- Mint a nap! - mondtam gúnyosan, szintén suttogva.
- Helyes! - mondta azzal a ronda elégedett vigyorral az arcán. - Szia Szívem! - lépett oda Szörnyella a kissé sokkos állapotban levő Norbihoz.
- Szi-a! - mondta szegény fiú, aki ezt az egy szót is nehezen tudta kinyögni.
- Na nekem mennem kell vissza az osztályba! Szia Szerelmem - ezzel egy "szenvedélyes" csókkal ajándékozta meg szerencsétlen haverom, de persze közben egész végig engem nézett!!.. Naná, hogy önelégült fejjel!! Kb. úgy voltam, hogy vagy mindjárt elhányom magam, vagy akkorát lekeverek a csajnak, hogy még egy hét után is ott marad a kezem nyoma... - Majd ha végeztél várj meg a suli előtt, majd megyek én is!!! - kiabálta vissza az ajtóból, de még mielőtt elment volna, egy szúrós pillantást azért vetett rám.
- Rizikós egy év lesz - gondoltam magamban....

Na akkor ennyi is lenne ez a rész! :D Remélem tetszett!! Ha igen csillagozd be,
és/vagy írd le a véleményed a komment szekcióban!!! :) Köszönöm, hogy elolvastad!! :) <3 Hamarosan kövi rész!!!!! :DD