Viszonzatlan szerelem

7. rész - Legrosszabb nővér

Sziasztook! Visszatértem!😝 Itt van az új rész!! Jó olvasást!!❤
Ebben a sztoriban egy kicsit több trágár szót használtam, szóval tudod.. Csak saját felelősségre!😉❤

"Hazaérve az öcsémet nem találtam sehol. Pedig 6 órája volt.. Hol lehet??
Kezdtem aggódni.. Kiabáltam a nevét, végigkutattam a házat, de semmi...
Jézusisten.. Hol lehet ilyenkor az öcsém??"

Teljesen bepánikoltam!

Mi van ha baja esik?? Ez mind miattam van..

Felhívtam a legjobb haverját, (akivel történetesen én is jóban vagyok) hátha ott van..

- Hali.

- Szia Dávid! (Kép a sztori alján:3 szerk.) Nincs véletlenül nálatok az öcsém???

- Pff.. Nálunk?? Miért lenne?? Hehe... - Hát ez nem volt túl meggyőző..

- Sose voltál jó hazudozó.. - És letettem a telefont!

Felkaptam a kulcsaimat, és sietősen elindultam Dávidékhoz.

Kb. 20 percre laknak tőlünk.. Na igen.. Én 10 perc alatt odaértem.

Úgy dörömböltem az ajtón, mint egy komplett idióta..

- Hanna! Új rekord!! 10 perc alatt idértél!!! - mondta vigyorogva szerintem tudjátok ki..

- Haha rohadt vicces.. Hol van Márk?

- Nincs itt.

- Tényleg? Akkor engedj be! - most én vigyorogtam, mint a tejbe tök. (vagy egybe van?😂 komiba plíz😂😂 szerk.)

- Mondtam már, hogy milyen csinos vagy? - régi trükk..

- Most komolyan?? - mondtam, majd félre löktem az útból, és bementem a házba.

Nem csalódtam! Márk fent volt Dávid szobájában, az ágyon ült.

- Ahj öcsikém.. Úgy aggódtam érted!

Fapofával ült maga elé meredve..

- Ne haragudj, amiért tegnap kiröhögtelek.. Csak tudod.. Na jó.. Erre nincs kifogásom.. - itt egy kicsit elmosolyodott - Én vagyok a legrosszabb nővér a világon...

- Akkor lennél a legrosszabb, ha nem is kerestél volna..

Egymásra néztünk, és elnevettük magunkat. Nem tudom miért..

- Szeretlek öcsikém!

- Én is téged, Hanna! - ez jól esett.

Megöleltük egymást.

- Jaj de kis cukik vagytok! Mindjárt nekiállok szivárványt hányni!! - De jó, hogy valami majomnak mindig el kell rontani az idilli pillanatokat.. (Khm.. irónia.. khm..)

Kitört belőlünk a röhögés. Csak röhögtünk, röhögtünk, és röhögtünk.

- Jaj.. - szólaltam meg egy olyan 10 perc után, még mindig röhögve - Na szerintem mennünk kellene.. - majd felálltam az ágyról.

- Jó'van. Kösz, hogy benéztetek. - Dávid.

- Nem szívesen. - mondtam én. - Na szia Dávid!

- Sziasztok!

- Csá haver!

Hazamentünk, Márk azonnal leült a laptopjához, én meg felmentem a szobámba, és megírtam a házit. Nem vagyok kocka, de na.. Azért a házim általában megvan.

Végeztem, majd elkezdtem böngészni az internet nagy világát..
Nagyban nézegetem az instát, amikor jött egy üzenetem. Már megörültem, hogy Norbi az.. Hát rohadtul nem ő volt..

Ismeretlen zaklatóm😣: Hiányoztam?😈

Neeeeee....!!!!!!!!

Hanna🌵: Őszintén? Nem igazán!!

Ismeretlen zaklatóm😣: Nagy kár.. Mindegy is.. Egy kismadár csiripelte, hogy összejöttél a Fehér Norbival!

Hanna🌵: Ez pontosan így van!

Ismeretlen zaklatóm😣: Hát ribikém, jó lesz, ha ez a kapcsolat nem tart sokáig!

Hanna🌵: Mi vaan??? Alapjáraton, neked mi bajod van velem?? Egyáltalán ki a jó ég vagy?????

Ismeretlen zaklatóm😣: A személyem titkos! Vagy rájössz, vagy nem! Hogy mi bajom van veled? Az, hogy olyannal jársz, aki sokkal jobbat érdemelne nálad!!!! Szóval minél hamarabb szakíts a Norbival, különben megbánod!!

Nem írtam vissza.. Ezt fel kell dolgoznom.. Mit ártottam én neki???

Elkezdtem sírni.. Miért velem történik ez?? Végre együtt vagyok életem szerelmével, erre jön valami csöves, és elbassza az egészet..

- Hanna! - bejött az öcsém. - Mi a baj? Miért sírsz?

- Semmi baj... Nincs semmi baj.. - mondtam szipogva.

- Aha, én meg a Jupiterről jöttem.. - mondta, és vágott egy fintort - Naa mondd el!

- Öcsi.. Nincs semmi baj.. Tényleg. - magamra erőltettem egy mosolyt

- Hát.. Jó. Majd ha akarod elmondod..

Kiment a szobámból. Én abbahagytam a sírást. Ránéztem az órára.. 18:38.. Azta! Tök gyorsan elment az idő. Eszembe jutott, hogy anyuék ma 10-ig dolgoznak.. Remek!

Lementem, összedobtam egy kis melegszendvicset. Felkiabáltam Márknak, hogy jöhet enni, majd megettük a kaját. Én elmentem fürdeni, az öcsém meg visszaült a laptopjához..
Lefeküdtem aludni..
Annyi minden eszembe jutott.. Norbi, a zaklatóm, Martin.. Tudom, hogy vele nem kéne foglalkoznom.. De nem tehetek róla.. Nagyon nehezen jött álom a szememre, de valahogy mégis sikerült elaludnom..

Reggel arra keltem, hogy valaki simogatja az arcom, és a nevemet mondogatja...

Dávid: (Amúgy 15 éves😆)

Ennyi lett volna ez a rész. Egy kicsit lapos lett, de most ez van!😄
Köszönöm, hogy elolvastad!!! Ha tetszett, vote, ha nem komment!😂 De ha tetszett, akkor is írhatsz komit!!!!!😂😂
Na akkor sziasztok eccajvúim!!😊❤

XxX Dana