Furcsa ez a barátság dolog. Akitől nem várod, az siet a segítségedre, ès húz ki a legmélyebb gödörből is. Jelen esetben, ez nekem Blair volt. Nem gondoltam volna, hogy pont a születèsnapomon jövök.rá, hogy kik is az igaz barátaim, de ez így volt rendjén. Blair újra az èletem szerves része, Shawn pedig.. Az aki mindenen átsegít.
A tegnapi szülinapom után, Shawn úgy gondolta, hogy nem hagy magamra, és itt maradt nálunk. Egész este filmeztünk, és teljesen elterelte a gondolataimat arról a parasztról. Úgy látszik este sem ment el, miután bealudtam, mivel valaki volt mellettem, és reményeim szerint nem betörő vagy zsebtolvaj. Miután oldalra néztem, és elkönyveltem magamban, hogy ez bizony Shawn, szèpen, lassan lehámoztam a kezeit a derakamról (mert bizony ő, eddig a pillanatig engem ölelt) , ès felkeltem.
A fürdőbe èrve, megpillantottam előző napi alkotását Shawnnak, ami egy Pandicorn felirat volt a homlokomon. Kifejezetten bíztató látvány, főleg, hogy lehet hogy alkoholosfilc. Bár ez a legkisebb gondom.
Mert bizony a szobám ajtajában, drága öcsèm állt, aki per pillanat a helyzetet próbálja értelmezni, ami: Egy fèlmeztelen Shawn az ágyamban. Mert, valahogyan lekerült a póló Shawnrol, egyenesen a földre. Szèp..
-Te Hope, miert van nálad Shawn? És miért meztelen? -kerdezte bárgyú vigyorral, miközben dobbantgatott a lábával.
-Fèlmeztelen. -javítottam ki, és mutattam fel az ujjamat. - Akkor az. Na, édes drága nővéremet dobták, és azonnal lezavar egy numerát- játszotta az eszét, mire én elnevettem magamat - Idióta- mentem vissza, de még hallottam, ahogyan lemegy, és utánam ordítja, hogy azért szeret.Shawn már épp ébredezett amikor visszamásztam az ágyba, és bekapcsoltam a tv-t-
-Jó reggelt, jól vagy?- kérdezett azonnal, amint ráébredt,hogy hol is van.
-Persze.- mondtam, bár ez közel sem volt így.
Lehet, sőt biztos,hogy legördült az arcomon egy könnycsepp, és ő ezt meglátta, mert pár másodperccel már az ölelésébe vont, és el sem akart engedni.
-Ne sírj, csak miatta ne.- suttogta.
Van valami megmagyarázhatatlanul megnyugtató abban, ahogy ő beszél nekem. Mintha megállna az idő, és úgy érezném,hogy mellette biztonságban vagyok. Főleg ezekben a pillanatokban. Őszintén, lehet, hogy beleestem Shawnba?
-Tudod, én nagyon-nagyon szeretlek Shawn.- mondtam ki, majd egy kicsit elhajoltam tőle, hogy lássam a reakcióját.
Lassan közelebb hajolt hozzám, már csak pár centire volt, amikor ajtónyitódás ütötte meg a fülemet, és a lehető leggyorsabban elhajoltam előle.
-Én egy kicseszett katicabogár vagyok, és senki sem állhat az álmaim útjába.- hallottam meg egy ismeretlen lány hangját.- Szóval hol a bátyám?
- Mondtam már, kis csaj, te elmebajos vagy.- rázta a fejét az öcsém, miközben a lány a hátán volt és Nasht ütötte egy táblás csokival. Szimpatikus lány.
-Liyah?- kérdezte, tágra nyílt szemekkel Shawn- Te mit keresel itt?
-Tegnap délután óta nem láttalak. Anya meg akart róla győződni, hogy kijózanodtál már.- Ebből azt szűrtem le, hogy a húga- Ohh, te biztos Hope vagy.
Leszállt az öcsém hátáról, és odajött kezet fogni velem
- Aaliyah, de hívj csak Liyah-nak. Ne tudd meg mennyit mesélt rólad Shawn- súgta a fülembe- Nagyon odavan érted.
- Te Katicabogárka, gyere, hagyjuk őket, hadd beszéljék ki, hogy mi bántja a cuki kis lelkecskéjüket.- mondta Nash, és végszóra Liyah visszaugrott a hátára, és elvágtattak a messzeségbe.
-Shawn Mendes szemszöge-
-Ő a húgom. Mint rájöhettél.- nevettem kínomban, hisz hallottam mit mondott Hopenak.
- Igen, szóval..
-Szóval.. nézünk filmet?- kérdeztem, majd visszaugrottam az ágy közepére. Ő is ugyanígy tett
Ezután a kínos beszélgetés, és előbbi olyan dolog miatt ami NEM történt meg, jobbnak láttam nem megszólalni. De sokáig, így se-úgy se bírom ki. Nagyon szeretem Hope-ot, jobban is mint kellene. Csak ha ezt bevallom neki, pofára esek. Talán, még szó szerint is.
Így kínos csendben üldögèltünk egymás mellett, és az egyik tudományos csatorna, állatos sorozatát néztük. Nagyon érdekfeszítő volt, mondhatom
Igazából csak bámultam előre ès egyetlen egy dolog foglalkoztatott. A mellettem ülő lány, és annak minden megmozdulása. Tudni akarom hogy mi a baja, mit reggelizett, vagy bármi ami hozzá köthető. Életemben nem találkoztam hozzá hasonlóval, és nem akarom elbaltázni.
-Hè, Shawn, kèrdezhetek valamit?- húzott vissza a valóságba a lány èdesen csilingelő hangja.
-Persze.-vágtam rá kapásból
- Azon a napon. Amikor találkoztunk. Miért voltál olyan velem?-fürkèszte az arcomat.Talán választ sem tudok neki adni. A főbb ok, biztosan Lox volt, aki megcsalt, de a többit nem tudom megmagyarázni.
-Akkor mèg nem ismertelek.-mondtam majd, mint kisebb villámcsapás eszembe ötlött valami.
- Nekem.. nekem most mennem kell.-mondtam, felkaptam a pólómat, és elviharzottam.
A házunkba belèpve, lerúgtam a cipőmet, és azonnal a szobámba mentem. A gitáromat a kezembe vève, megpengettem a húrokat, és elkezdtem ènekelni. [Nem Shawn számaiból van, saját ötlet-szerk.]
A nap, amely nem vèsz el a múltban
A napom melyben egy lány játèka voltamHarag, düh, fájdalom felemèszt
Eldobott mint egy egyszerű érmet (?)
Amikor még nem ismertelek, s hittem
Hogy te sem vagy más: mint ő vagy èn
Ledobtam a gitárt az ágyamra, és leírtam a sorokat. Igazából nagyon règ írtam bármit is. Ez jóformán a fèl èv alatt, az első szöveg amibe belekezdtem. Na ès ki miatt: Hope
Miatta vagyok most itt valaki. Ès van egyfajta èrzèsem, hogy miatta is fogok majd elveszni ittHii! Tudom, nagyon nagyon régen volt rész, és ez is rövidebb mint szokott lenni, de itt volt benne ez a meglepi dalszöveg (mivel arra nem volt időm, hogy rímbe szedjem a magyar fordítását barmelyik dalának is.) Remèlem tetszett! Fejtsd ki a vèlemènyt kommentben !
Amira
ESTÁS LEYENDO
Szomszédfiú a fedélzeten S.M.
FanficKanadai gyerekként, minden szomszéddal jóban voltam. Kivéve Mendessel. Életemben nem találkoztam nála idegesítőbb emberrel. De valahogyan mègis megkedveltem ezt a gyökeret... "-Shawn vagyok. Te meg az értelmező kéziszótár, jól sejtem ugye?- kérdezt...