If you |Jungkook| FÉLBEHAGYVA ÁTÍRÁS KÖZBEN

🍌t h r e e🍌

Az éjszaka lassan telt el, egész végig az Jungkookon járt az eszem, hiányzott a közelsége.

Az ajtón léptem ki, mikor megakadt a szemem a házunk előtt ácsorgó fiún.

- Hát ömm... Szia.

- Szia Iseul . Gondoltam, hogy megleplek. - vigyorgott. - Ha már így összemelegedtünk.

- Ooooké.. - húztam el a szót, majd elröhögtem magam, erre együtt kezdtünk visítozni.

Kussban sétáltunk tovább egymás mellett. Kicsit kínos volt a csönd..
Kezét a zsebében pihentette és úgy rugdosta az úton megtalálható kicsiny kavicsokat. A szél szemébe fújta csodaszép fekete tincseit, amitől néha megrázta a fejét. Elmerültem tökéletes hófehér bőrében.

- Ilyen érdekes a fejem? - nézett rám.

- Nem, én.. Csak elbambultam. - mentegetőztem sikertelenül.

- Ó, persze. Tudom, hogy gerjedsz a magas fekete hajú tökéletes szexistenekre. Célzok itt magamra. - röhögte el magát.

- Álmodozz csak Kook. - nevettem én is. - Álmodozz csak.

- Egyszer majd rájössz Iseul. Na jó, csak vicceltem.

- Perszee én is ezt mondanám! - röffentettem fel lol.

×××

Egész órán csak rajzolgatott.

"Jungkook, nem kellene mondjuk figyelni órán?" - írtam le neki egy a magyar füzetemből imént kitépett lapra.

"Dehogy is" - firkantotta le.

Beletörődtem abba, hogy ezt a gyereket én nem változtathatom meg, mert ő így önmaga. Örülök, hogy a sors mellém sodorta őt.

- Mit rajzolsz? - súgtam neki.

- És te? - kuncogott. Mondjuk tényleg nem volt valami szép amit alkottam. Igazából magam sem tudtam mi ez a kurvára tökéletességesen csodásságos remekmű, akár a Mona Lisa. Amúgy valójában Jungkook lett volna, csak úgy kb két ujj magas és egy ujj széles kicsinyítésben. Hát mondanom sem kell, hogy az övé sokkal jobb volt mint az enyém.

- Na de most komolyan, mit alkotsz? - vágtam be a komolyat.

- Lerajzollak.

- Hahaha. Én nem vagyok ilyen szép.

- Dehogyis nem.

Tud bókolni a gyerek az biztos..na meg rajzolni.

×××

- Eljönnél velem valahova? - kérdezte teljesen lazán, miközben behúzta a táskáját, amibe az előbb belekarta a cuccait.                                                                                                                                  

- Hát, nem is tudom.. El! - válaszoltam feszengve. Ez valami randi izé?

- Mindjunk akkor menjünk kávézni, nyílt egy új kávézó a környéken. Meghívlak. - mosolyodott el, én pedig viszonoztam ezt a gesztust.

Egymás mellett mentünk, eléggé közel egymáshoz. Szerencsére a park eléggé közel van a diákok börtönéhez alias gimnázium.

- Hamarosan oda is érünk. - törte meg a csendet Kook.

Erre igazából mit tudtam volna mondani ? " Az jó. És amúgy.. Neked mekkora? " ( XD )
Hát szerintem otthagyott volna a park közepén :D

- Itt vagyunk. - mondta, majd kinyitot előttem az ajtót. Milyen kis úriember. :3

Megrendeltünk a kávét és leültünk egy boxba. Hosszú kínos csend telepedd ránk, amíg ki nem hozták az italokat, ekkor megszólalt.

- Ízlik? - kérdezte, majd kortyolt egy nagyot a saját forró italába.

- Igen, imádom a fahéjas karamellás kávét.

Erre nem válaszolt csak elmosolyodott, és hosszan engem nézett, majd egy lassú mozdulattal felém hajolt és letörölte az ujjával a szám felett megtelepedett tejszínhabot, és lenyalta az ujját. Ez beteg dolog? Hát mondjuk jobb mintha alapból a számról szendte volna le a nyelvével. Kicsit azért megijedtem.

- Amúgy.. - kezdett bele - Bocsi ha sok hülyeséget csinálok, csak tudod.. Nem szoktam meg a gyönyörű lányok közelségét.

×××

Tsá babák. Na szóval *tapsvihar" iggen iggen kihoztam a 3.részt és hát eléggé rövidke 500 szavas, a következő ígérem hosszabb lesz. Addig is
Csókollak titeket 😘

xxMuter