Two Guys, double problem

Bevezető?

Sziasztok!

Nagyon sajnálom ezt az ÓRIÁSI kihagyást, de se ihletem nem volt, se pedig lehetőségem arra, hogy írjak. 
Most, hogy mindkettő elérhető egy újabb történettel érkeztem, ami lehet nem lesz elég kárpótlás, de a többivel is próbálok majd haladni! 

A nevem Eleonora Maxell. Hivatalosan is nagykorúnak számítok. Már ha Magyarországon élnék. De mivel anya, apa, a húgom s én Los Angelesben élünk, ezért még kiskorúnak számítok a magam tizennyolc életévével. Még a nagymamámék utaztak ide a második világháború idején. Anya itt találkozott apával és így jöttem én, majd Lisa, a húgom. 

Lisa élettel teli, kedves, mosolygós, mindig pozitív kislány, aki rögtön mosolyt akar csalni a komor arcokra. Világos barna haja keretezi kerekded pofikáját és kékeszöld szemei világítanak a szabadban. Foghíjas tejfogsora mindig látszik és előszeretettel ráncigál be teapartijaira. 

Anyukám hosszú szőkés barna haja minden áldott nap hátára omlik és a kevés smink kiemeli barna szemeit, mellyel meghódította Apát. Vékony derekára minden hétköznap ránc nélkül simul a kosztüm, hétvégén pedig a rövid ujjú pólói farmernadrágjaival. 

Apa maga a megtestesült szigor. Nem is értem hogyan került össze anyával. Barna, rövid haját minden nap hátra zselézi és kék szemei szinte késként hatolnak át az ember lelkén. 

És hogy hogyan jön a képbe az a két hülye a borítón? Egyetlen egy név a hibás: Taylor Caniff.