Two Guys, double problem

Baleset

Ki gondolná, hogy egy ártatlan vicc a kórházba vezethet? Senki. Éppen ezért csak nevettek, amikor Eleonora remegve menekült a bohóc jelmezbe öltözött Cameron elől. A többiek nevetve futottak utánuk az erdőbe, ahol egy szenilis öregember lakik, aki telerakja csapdákkal az erdőt. Akkor már ijedten keresték a lányt, amikor meghallották fájdalmas sikolyát... De kezdjük az elején:

- Eleo, ne parázz már. Nincsen kint semmi sem. - nyugtatgatott TayTay, de valami nem hagyott nyugodni. Én biztosan hallottam valamit, vagy valakit odakintről. 

- De... hallottam valamit - mondtam, majd megint. - Hallottad? Most biztos hallottad. - bizonygattam és felállva fordultam az ablak felé, de semmit nem láttam. 

- Oké, Eleo. Ez így már unalmas. Nem tudom nézni a filmet. Megyek és megnézem, oké? - kérdezte legjobb barátom és kiindult. 

- Nehogy egyedül hagyj! - kiabáltam rá és utána futva húzódtam mögé és úgy araszoltam előre felé. Nem voltam az a tipikus félős kislány. Még a horror filmek sem ijesztenek meg, de ez más. Ez megtörténik. 

Nem láttunk semmit se, viszont Taylor mobilja hirtelen és hangosan szólalt meg a csendben, amire hangosan felsikoltva ugrottam egyet. 

- Bazdmeg Taylor! A rohadt csengőhangod a frászt hozta rám! - mondtam a röhögő fiúnak, aki félre vonult, hogy tudjon beszélni a hívóval. Én meg indultam volna vissza a házba, amikor megláttam egy színes pontot a ház sarkánál, ami NAGYON nem volt odaillő. - Tay! Van ott valami! - fordultam hátra, de addigra a fiú eltűnt. Visszanézve már a színes pont is eltűnt. Nem foglalkozva a furcsasággal mentem vissza a házba és kerestem valami normális műsort a Tv-ben...

Ha ez tettem volna, akkor talán nem történik meg a baleset sem. De mivel nem ezt tettem megtörtént:

Odaaraszolva néztem el a ház mögött rejtőző sötétségbe, de semmit nem láttam. Ekkor megfordultam, és szembesülnöm kellett azzal, hogy a járdán egy bohóc áll. Még vicces is lett volna, ha nem egy horror film után történik és nem éjszaka. De nem volt vicces, így megijedve figyeltem a személyt. Ő lassan kezdett el közeledni felém, maga mögött húzva baltáját. 

- N-nagyon vicces fiúk. Ha-ha. Nevettem is. Most már előbújhattok a kamerákkal... - néztem körbe, de senki sem került elő. - Jesszusúristenszentszar! - indultam meg az erdő felé, mert mire visszafordultam drága bohócunk nekiiramodott. Felém futott, értitek?!

A szívem a torkomban dobogott, tüdőm beszúrt a helytelen légzés miatt. Nem egyszer botlottam meg, de nem érdekeltek a hülye horzsolások. Ez rohadtul nem volt vicces. Hallottam a srácok nevetését. Kibaszottul vicces. Már éppen álltam volna meg, mire egy kattanást hallottam. Hangom széthasította a csendet. Soha nem gondoltam volna, hogy ekkorát tudok sikítani. A testem és az agyam előbb dolgozott bennem. Az adrenalin löket is kezdett elhagyni, így egyre jobban éreztem bal lábamba nyilalló irtózatos fájdalmat. Csillagokat láttam. A következő, amit érzékelek azok szitokszavak, meleg ölelő karok, kérlelések, majd sziréna szó. 

~Taylor POV~

Egy jó vicc lett volna, amin később jót nevetünk. Ehelyett most itt szorongatom Eleo bokáját, hogy nehogy még több vért vesszen. Kezeim remegtek, nem tudtam mit is kéne ilyenkor csinálnom. Valamelyik fiú hívta a mentőket, azt hiszem, hogy Hayes. Shawn hozott törölközőt, mivel be tudtuk kötni Nora lábát. Végig beszéltem hozzá, de nem nagyon érzékelt a környezetéből semmit. Próbáltam felébreszteni, ébren tartani kevés sikerrel. Aztán meghallva a szirénákat kezeimbe kaptam és siettem ki a ház elé, hogy minél előbb a kórházba érjünk. Nash közben értesítette a szüleit is, hogy mi történt. 

A kórházban mindenki ott volt Lisát kivéve. Őt elvitték Nash-ékhez, hogy vigyázzanak rá. Mindenkin más-más érzelem futott végig, amikor legjobb barátomat betolták a sürgősségire. Az a szenilis vén idióta bolond és a rohadt csapdái! Ha Ő nincs, akkor Eleonora sem sérült volna meg! Cameron-t mardossa a bűntudat, hogy Ő kergette arra fele, Matt-et szó szerint ketten fogják le, hogy ne tegyen semmi meggondolatlanságot, ahogy engem is. 

- Eresszetek el! Hagy nyírjam ki, úgy is öreg! Mindenki örülne, ha eltűnne a Föld színéről! - kiabálja szőke barátom és még mindig próbálkozik a szabadulással. 

- Matt! Ezzel nem oldasz meg semmit. Inkább maradj nyugton és legyél Nono mellet, amikor kihozzák és felébred! Ne kelljen még miattad is aggódnia! - kiabálta le Nash egész hatásosan, mert Matt egyre kevésbé erőlködött. 

Pár óra múlva jött ki az orvos, mögötte a békésen alvó lánnyal. Felénk lépdelve lépett szüleihez és közölte a hírt, majd tovább is állt. 

- Szerencsére nem lett komolyabb baja. Bár a fogak mélyen felsértették ínszalagot hála égnek nem ért el. Egy hétig bent tartják megfigyelésen, majd pár hónapig gyógytorna segítségével újra olyan lesz a lába, mintha új lenne. Ne aggódjatok, tudjátok, hogy Nora milyen erős! - mosolygott ránk Édesanyja, miután közölte velünk a hírt. Egy emberként sóhajtottunk fel. Már indultunk volna be hozzá, amikor Édesapja elállta az utat. 

- Csak az egyikőtök maradhat itt. A többiek menjenek haza és pihenjenek. - Itt jött egy kisebb vita, amit Cameron tört meg. 

- Én maradok. Menjetek haza fiúk, majd hívlak, ha felébred. - mondta, mire csak bólintva egyeztünk bele. Szegényt mardoshatta a bűntudat rendesen. Végül a srácokkal visszamentünk, de egyikünk sem tudott aludni.