Two Guys, double problem

Találkozások

~ Taylor Caniff ~

12 évvel ezelőtt:

- Mama! Hova megyünk? - kérdeztem meg anyukámat, akivel kézen fogva sétáltunk a már nyüzsgő utcákon. 

- Óvodába Kincsem! Ott találkozol más gyerekekkel és Óvó-nénikkel, akik vigyáznak majd rád. - Magyarázta anya és tovább sétáltunk, majd egy nagy épület előtt megállt velem. - Figyelj, A néniknek majd szót kell fogadni, Rendben? 

- Igen Mama! De azéjt visszajössz éjtem? - kérdeztem, mire egy mosolyt és hatalmas bólintást kaptam. 

- Ez nem is kérdés. Itt nem hagynálak Virágszál! 

Pár hónappal később:

- Ne! Az az én játékom! Jobin, add vissza! - veszekedtem az egyik fiúval, mire egy barna hajú fiú ellökte és elvéve tőle a szóban forgó tárgyat visszaadta nekem. - Köszönöm. Jössz velem játszani Tay? 

- Igen. - mosolyodott el boldogan a fiú, majd le is ültünk. 

Itt lettünk először barátok, majd az idő múlásával legjobb barátok. A három év alatt a szüleink is nagyon jó kapcsolatba léptek, így nem volt kérdés, hogy a gyerekeket egy iskolába Íratják majd. Az évek során elválaszthatatlanok lettünk. Megvédtük egymást. Taylor engem a sok piszkálódástól, későbbiekben az egy-éjszakás kalandoktól, részeg férfiaktól, stb., Én pedig azoktól a kis picsáktól, akik szórakoztak vele, majd - amint a MagCon egy tagja lett - a pénzéhes kis szajháktól, akik a hírnévre és a pénzre hajtottak. És bár néha nagyon nem voltunk egy hullámhosszon ez ügyben, mégis lassan észhez tért, meglátta az igazságot. ilyenkor mindig kaptam tőle egy doboz csokit engesztelésként. Pár hónapja azonban Az egyik legjobb barátnőmmel, Diana-val, hozta össze a sors és azóta is igen csak összemelegedtek, ha értitek mire célzok. Mennyire megörültem, amikor megtudtam. Aztán kiderült, hogy akkor már egy hónapja kavartak, de nem merték nekem elmondani, nehogy besértődjek. 

~ Nash Grier~ 

Nash Grier egy igen más tészta. Őt első sorban Taylor miatt mondhatom barátomnak. Sokat szoktunk a fiúkkal együtt hülyülni, így nem is kérdés, hogy hogyan találkoztunk. Aztán kiderült, hogy Skylynn és a húgom, Lisa, egy Óvodába jár. Nagy meglepetés volt, amikor megláttam ezt az idiótát ahogyan a nyakában épp távozni készül azzal a szőke kislánnyal. Hoztuk a szokásos hülyeségünk: 

- Aaaaaaah! - mutattam kicsit sem nőiesen a fiúra elkerekedett szemekkel, miközben fogtam húgom kezét. - Te mit keresel itt?! 

- Neked is szia Nono. Én is örülök, hogy látlak. Köszönöm kérdésed én is jól vagyok, te? - vigyorogta és megállt velünk szemben a folyosón. - Kérlek szépen a húgomért jöttem, hogy hazavigyem. És te? 

- Azt hittem, hogy valami pedofil vagy és éppen egy kislányt akarsz ... tudod. - fejeztem be nevetve. Ezt a Nono miatt kapta. Nagyon jól tudja, hogy utálom, ha így hív. - Had mutassam be a legifjabb Maxwell-t, Lisa-t. - néztem húgomra, aki csak hatalmas barna szemeivel Nash-t bámulta. 

- Milyen szép szemei vannak... - suttogta, mire elmosolyodva guggoltam mellé és felnéztem a fiúra, pontosabban gyönyörű kék szemeibe. 

- Igen Lisa. Tényleg nagyon szép szemei vannak. Kár, hogy csak ez az egy dolog jó benne. - nevettem el magam, majd pár sor köszönés után el is indultunk a magunk útjára. 

Ezek után már nem is nagyon hívott a rendes nevemen, csak akkor mikor nagyon dühös rám valamiért. egy valamit nem értettem: Hogy-hogy csak most találkoztunk? 

~ Matthew Lee Espinosa ~

Na ez a fiú merőben más eset. Őt nem nagyon ismertem azelőtt. Nagyon ritkán láttam a srácokkal, vagy neki, vagy nekem volt dolgom, így nem találkoztunk nagyon. Végül ha jól emlékszek Cameron tartott egy jó nagy házi bulit. Na ott ismerkedtem meg jobban Szöszivel. Pár ital után négyen, Matt, TayTay, Cameron és Én, elkezdtünk csocsózni. Pár bemelegítő kör után Szöszi kinyitotta a száját: 

- Leo! Fogadjunk már! Olyan unalmas tét nélkül. Ha nyerünk Cameron-nal, akkor muszáj adnod egy csókot. - vigyorgott rám és szemöldökét húzogatva várta válaszom. 

- Rendben van Szöszi. Viszont, ha mi nyerünk TayTay-jel, akkor neked az asztal tetején kell pucéran táncolnod. - adtam be a derekam. Nem kellett sokáig nyúzni. Nagyon magabiztos volt. Na itt követte el az első hibáját. aztán ott, hogy akárhány gólt kaptak annyiszor húzta meg istentudja mivel töltött poharát. 

Végül nekem és a többieknek is volt szerencsék, vagy nem, megtapasztalni Matt tánctudását. Aztán egy rossz lépésnél egy hatalmasat esett. Miután kiröhögtem és a fiúk felöltöztették - nem volt nehéz dolguk, csak egy boxert húztak pucér fenekére -  szegény Matty-t, én voltam a szerencsés, aki felkísérhette a szobájába. 

Ahogy bedőlt az ágyába engem is magával húzott. Először azt hittem, hogy véletlenül, aztán fölém mászott. 

- Ez nagyon nem volt szép Tőled! Látod, én mit meg nem tettem érted? Most kérem a jutalmam... - suttogta a félhomályban. Még így is láttam barna íriszeit, amik az alkohol miatt jobban csillogtak a kelleténél. 

- Mégis milyen jutalmat kérsz te Tőlem? - kérdeztem felvont szemöldökkel. - Ez egy büntetés volt, amit jó kisfiú módjára meg is csináltál. Itt a jutalmad? - ezzel összekócoltam haját. 

Viszont ahogy láttam ez nem volt neki elég. Ő egyre és egyre közelebb húzódott. Már éreztem ajkaimon leheletét, de mégsem csókolt meg. Helyette inkább felpattant és a szobájához tartozó fürdőszobában kiadta a mai gyomortartalmát. 

Egyik idiótát se cserélném le másra. Ők így tökéletesek. Örülök, hogy a részese lehetek ennek az egésznek, és hogy ennyi mindenkit tudhatok magam mellett. 

Sziasztok! Mivel ma megszállt valami két résszel jövök. Remélem mindegyiket boldogsággal fogadjátok! Puszi!