Szerelemre kellesz-[Nagy Ádám]

1.rész

Fel pillantottam rá zöld szeme volt, barna belőtt haja és édes baba pofija.

-Lia gyere öltözz fel és megyünk az edzésre.-mi van? Edzésre?

-De én minek menjek?Ő rosszul vagyok és asszem megjött, bocsi most nem lehet!-próbáltam győzködni Lacit, hogy ne keljen mennem mert még nem vagyok felkészülve arra, hogy másokkal találkozzam, de mind hiába.

-Nem tudsz átverni, már tudom mikor hazudsz és mikor nem szóval jössz és kész!-francba de jól ismer, én még a csapattagjait se ismerem.

-Jól van felöltözök és mindjárt indulhatunk.-mondtam egy kicsit se boldogan. Én még nem akarok ismerkedni. Nem akarok másokkal szóba állni. Nem vagyok még felkészülve.

Felvettem egy szürke mackónadrágot és egy egy szerű fehér pólót. A hajamat hagytam, hogy a vállamra omoljon.-Laci mehetünk.-futottam le a lépcsőn és ha Laci nem lett volna ott akkor biztosan el esek.Ezen csak egy jót röhögött majd indultunk az autója felé. Kinyitotta nekem az ajtót( de udvarias márt nem de?). 10 perc alatt ott voltunk a stadionnál ahol szokott edzeni. 

-Tényleg muszáj mennem?-könyörögtem neki de úgy tett mint aki nem hallotta volna de tudom, hogy jó a hallása.

-Nincs visszaút.-mondta röhögve.

-Ha valami nem tetszik majd elbújsz Böde mögött úgyis 10-szer nagyobb nálad.-valaki milyen vicces kedvében van máma. 

Bementünk az épületbe majd Laci mondta, hogy várjam meg az öltöző előtt, vagy be is mehetek de ki akar bemenni egy kanos pasikkal teli öltözőbe? Hát én nem de biztos vannak olyanok, akik szívesen vállalták volna ezt az incidenst. 

Először egy szőke hajú pasi jött ki aki elkezdett nekem magyarázni, hogy most nem tartózkodhatok itt mert most edzés folyik és majd, hogy jöjjek vissza később. De a Laci pont kijött és megmagyarázta Balázsnak, hogy ki vagyok.

-Jaj elnézést kérek Dzsudzsák Balázs vagyok a csapatkapitány.-mondta pimasz mosollyal a száján.

-Balázs nem vagy az esete ne is próbálkozz.-mentett ki Laci a helyzetből.

-Fekete Kornélia.-mutatkoztam be neki de közben szállingóztak kifelé a focisták.

Jöttek sorba bemutatkozni de szálltak a bókok is , hogy Lacikám honnan ismered ezt a bombázót, vagy kegyed milyen szép. Na de amikor éppen indultunk a pályára kilépett ő aki a zöld szemeivel megbabonázott. Akitől újra élet szált a szívembe. Akit eltudnák nézni órákig is.

-Nagy Ádám-mutatkozott be és én aszt hittem, hogy most ájulok el.

-Fekete Kornélia-mondtam majd kezet ráztam vele de amikor megérintettem selymesen puha kezét aszt hittem , hogy villám csapott belém. Hogy lehet valaki ilyen tökéletes?

-Gabikám van egy rajongód a tereinkben.-mondta asszem a Szalai gyerek. Rápillantottam a a kapusra és tényleg szürke mackónadrág és egy fehér póló. A fiúk futottak ökörködtek kapura lőttek és lejátszottak egy gyakorló meccset. Ja tényleg mennek az Eb-re. El is felejtettem mondani. Tudtam, hogy akarok valamit. Na de amikor a gyakorlómeccset játszották Lacit elgáncsolták és még nekem is fájt pedig én csak néztem. Vége lett az edzésnek odafutottam Lacihoz és a fülébe súgtam:

-Otthon ha akarod meg masszírozlak.-mondtam és erre ő heves fejrázásba kezdett.

Na itt van a rész csak beteg vagyok és alig van erőm gondolkodni. Köszönöm, hogy eddig elolvastátok ez nekem sokat jelent és erőt ad. Kérem a kommenteket legyen hideg-vagy-meleg de jöjjenek. Ja és válasszatok magatoknak nevet!