Playtime [Justin Bieber FF.]

A titok lelepleződik

JUSTIN SZEMSZÖGE

-Hogy mi van?? - Csodálkoztunk Ninával mindketten. Habár már nagyjából 5 éve egy párt alkotnak a szüleink,ez mégis megdöbbentő volt számomra, és ahogy elnéztem Ninának is.

-Legalább kicsit örülhetnétek nekünk. - Mondták szomorúan.

-Persze,mi örülünk!! Gratulálunk!! Csak picit váratlanul ért ez minket. - Mondta helyettem Nina, én pedig helyeseltem.

A vacsora után a szobámba mentem, és próbáltam feldolgozni a hallottakat. Ninával együtt. Még gyönyörűbb mint két éve volt amikor utóljára láttam. Viszont egy valami nem tiszta. Van valakije? Mert furán viselkedik. Nem élném túl ha lenne valakije most hogy újra úgymond egymásba fonódtak az utaink. Még mindig szeretem Őt. Igen. És ezt el is mondom neki!

Miután erőt vettem magamon, átballagtam a mellettem lévő szobába. Kicsit hezitáltam az ajtó előtt,majd minden bátorságomat összeszedve benyitottam a szobájába. Nem hittem a szememnek. Olyan látvány fogadott amit soha sem vártam volna. Nina és Christián smároltak. Amikor megláttsk engem szétröffentek,én viszont teljesen megdöbbenve álltam ott. Nagyot nyeltem, kiviharoztam a szobából,becsaptam magam mögött az ajtót és a saját szobámba mentem. Azt hittem csak képzelődök,vagy álmodom, de nem. Ez a valóság. A valóság ahol életem szerelme,és a legjobb barátom együtt vannak.

-Justin... - Nyitott be a szobámba Nina,én pedig csak ültem az ágyamon és bámultam előre. Nina leült mellém,Christián pedig az ajtómban állt.

-Justin én... - Kezdte Chris, de én csak felkeltem és becsaptam az orra előtt az ajtót. Nem ér annyit az egész gyerek hogy megüssem, pedig megbírtam volna.

Leültem a földre az ajtónak támasztva a hátam. Nina mellém ült.

-Csak egyet kérdezek. - Mondtam. - Miért?

-Mit miért? - Értetlenkedett.

-Miért pont Ő? Miattam? Hogy nekem szar legyen??

-Nem,Justin. Tévedésben vagy. Hogy miért Ő? Mert Ő ott volt mellettem amikor te szartál rám. Ő volt ott!

-Tudtommal te hagytál el. - Emlékeztettem.

-Nem Justin. Én szünetet kértem. Szünetet hogy csillapodjansk a kedélyek,hogy normálisan üljünk le és beszéljük meg. - Mondta. - De te nem kerestél. Évekig nem kerestél.

-Tudod,ha már itt tartunk két irányú az utca. Te sem kerestél engem. - Vágtam hozzá.

-Mindketten nyakig benne vagyunk. Éveken keresztül nem találkoztunk. Megváltoztunk mindketten. Míg nekem cssk Chris volt az életemben te kétszáz nőcskével enyelegtél.

-Ez nem igaz. - Mondta higgadtan. - És nem az számít hogy hány nővel voltam, vagy nem voltam. Az számít hogy egyik sem volt hozzád hasonló. Tudod én a saját koncerteimen sírtam el magam,míg te tovább léptél.

-Nem léptem tovább. Sose. Azt hittem...azt hittem igen, de amikor megláttakak reggel az ajtóban,amint meghallottam a hangodat,zivatarként zúdultak rám minden az elmúlt évek eseményei. Amikor pedig megöleltél azt kívántam bár soha sem engednél el. Bár örökre így maradhatnánk. - Csordult ki egy könnycsepp a szeméből.

-Bár ne rontottuk volna el. - Fogtam meg a kezét. - Sosem szerettem ki belőled Nina Black. Az évek során mikor nem beszéltünk,és hallottam a neved,vagy láttalak a TVben, a szívem mindig egyre jobban tört össze. Próbáltam erős maradni. Hogy ne lássák,te vagy a gyengepontom, de nem mindig sikerült. Azt kívántam bár soha ne lettem volna akkora idióta hogy hagytalak elmenni. - Mondtam el az igazat.

-Bár így lett volna. - Mondta könnyes szemekkel, és felállt mellőlem. Én is felálltam. - De nem így történt. - Ment ki a szobából...

Sziasztok:)) Szerintetek mi lesz Ninával és Justinnal ezek után? Újra megtalálják az egymáshoz vezető utat??:)))

lerantadri#TeamNistin💖😂