Playtime [Justin Bieber FF.]

Randi

JUSTIN SZEMSZÖGE

Furcsa módon, mikor megláttam Ninát az ebédlő asztalnál szomorkodni, megsajnáltam. És ami még érdekesebb, hogy tényleg érdekelt mi a baja. Miután kiöntötte szívét nekem, elmesélte titkait - amiket állítása szerint senkivel sem osztott meg - azt éreztem hogy Ő tényleg egy jófej csaj. Arianat is meghallgattam amikor valami baja volt, de őszintén; nem igazán érdekelt.

Nem gondoltam volna hogy Nina szülei így váltak el, és hogy ilyen rossz viszonyt ápol anyukájával. Ez azért is különös, mert ha első látásra rájuk nézel ez egy olyan dolog ami nem üt szembe. Sőt, már egy ideje együtt laktunk, de ha Nina nem mondja fel sem tűnt volna hogy ennyire rossz a kapcsolatuk az anyukájával. Sajnáltam őt. És amikor láttam hogy már lassan a sírás határán áll, átöleltem. Ez nem amolyan csajozós - vagy hasonló - ölelés volt, hanem őszinte.

Talán el kezdtem érezni valamit ez iránt a lány iránt...

Átfutott az agyamon hogy akkor is ilyen szomorú lesz, amikor ne adj Isten rájön hogy játszottam vele?

Igazából én ezt már egyáltalán nem így gondoltam. Nem akartam játszani vele. Ez az egész fogadás egy nagy hülyeség volt, és meg is bántam. Már nem úgy tekintek Ninára mint egy lányra akire fogadtunk, hanem mint arra a lányra aki kezdett valamit megmozgatni bennem, és igazából is érdeklődni kezdtem utánna.

-Figyelj, ha szeretnéd nem muszáj el mennünk...

-Nem,Justin. Menjünk. - Egedett el.

-Biztos?? - Apró bólintással jelezte hogy igen, majd el indultunk a kocsi felé. Az úton próbálta kiszedni belőlem hogy hová megyünk,de nem járt sikerrel. Nem igazán vagyok az olyan első randis helyszineknek a híve mint : Színház,mozi, vagy bármi ilyen emberektől nyüzsgő hely. Az első randira szerintem inkább a csendes helyek az alkalmasak,hisz ennek az lenne az értelme hogy jobban megismerjük egymást. Így hát egy tengerparti pikniket terveztem. És fogadáson kívüli randinak tekintem. Sőt holnap meg is mondom Chrisnek hogy hagyjuk ezt a fogadásos szart, mert hülyeség volt!!

-Kinyithatom már a szemem? - Nevetett Nina.

-Nem. De ugye nem lesel?? - Lóbáltam előtte a kezem.

-Nem.

A tengerpart ezen területe üres volt, így nehéz is volt ezt megszerezni. Kipakoltam a piknikes cuccokat, majd miután a pokrócot is leterítettem és meggyőződtem arról hogy Nina nem kukucskál,végül kivettem a kocsiból a gitárom is, és a fának döntöttem. Ezek után a csukott szemű lányt oda vezettem a pokrócunkhoz.

-Kinyithatod. - Vettem el a kezem a szeme elől. Kinyitotta a szemét, majd ámulattal nézett körül. - Tetszik? - Mosolyogtam. Meg kell hogy mondjam nem hiába nehezen lehet a partnak ezrn szakaszát megszerezni, hisz ez a leggyönyörűbb része, és én amúgy is imádom a természetet, gyönyörű volt,tényleg.

-Nagyon!! - Ült le mosolyogva Nina.

Beszélgetős,nyugis randinak terveztem ezt az elsőt, és minden jól is alakult. Kipakoltam pár dolgot a dobozból, mint például felszeletelt gyümölcsök, nassolni valók, szendvics, és üdítők.

Rengeteg téma vetődött fel. Nina és az én gyerek korunk, akkor a szokásos pasis-csajos dolgok, - ez alatt az első barát-barátnőt értem, meg első csók, ilyenek -
Előtérbe került a tánc is, és az éneklés/zenélés is,ami mindkettőnknek nagy szenvedélye volt. Ekkor éreztem megfelelőnek az időt a zenélésre, így kezembe vettem a fának támasztott hangszert, és pengetni kezdtem. Majd ebből az következett hogy sorozatban öt számot játszottam le rajta, amiket Ninával mind együtt énekeltünk. Azt hiszem a zene a kettőn közötti kapocs összetartója.

-Meg akarod próbálni? - Kérdeztem Ninát, aki bólintott én pedig a kezébe adtam a gitárt. - Várj segítek! - Nevettem el magam, és át ültem Nina mögé, majd hátulról állítottam be a kezét hogy hogyan tartsa,ajd kezeimet az övére helyeztem és hát így pengettük a gitárt. Nina hátra fordult felém, én pedig hirtelen nagy késztetést éreztem arra hogy megcsókoljam. Kicsit filóztam a dolgon, majd cselekedtem...