Playtime [Justin Bieber FF.]

Második esély?

NINA SZEMSZÖGE

Csókunkat Justinnal a lépcső irányából hallatszódó léptek szakították meg. Hirtelen mindketten előkaptuk telefonjainkat, és elkezdtünk babrálni vele.

-Ti meg mit csinálltok ilyen későn idelent? - Suttogott anya.

-Telefonozunk? - Kérdeztem vissza.

-Ajánlom hogy mire kijövök a konyhából, a szobátokba legyetek!

Justinnal mint a szófogadó gyerekek, engedelmeskedtünk. Mindketten a szobáink felé vettük az irányt,amik persze egymás mellett foglaltak helyet, így nem volt túl sok "távolság" köztük/köztünk.

Lepattantam az ágyamra, és végig gondoltam az odalent történteket. Alsóajkam beharaptam, és újra és újra a csókra gondoltam vissza. Ábrándozásomból a telefonom rezgése zökkentett ki.

Justin : Második esély?

Nina : Második és egyben utolsó esély.

Justin : Tudom hogy élsz-halsz értem.💜😀😂

Nina : Rosszul tudod💜😂😂

Justin : Nina!

Nina : Hmm?

Justin : Szeretlek!💜💜

Nina : 😊💜 Én is téged...

Miután végleg felhagytam azzal hogy próbálok elaludni, magamra terítettem a takaróm, és kiültem az erkélyre. A november végi hideg már-már téli levegő csapta meg az orrom mikor leültem odakint. Néztem a távoli házakat, közben a lábam lógattam le. Eszembe jutottak azok a pillanatok amikor otthon ültem ki esténként, (a tetőre) és csodáltam a kilátást. Megnyugtatott. Aztán mindig jött rendszerint apa, és bezavart a szobámba, mondván "késő van már" vagy "meg fogsz fázni" szövegekkel. Ez az emlék mosolygásra késztetett.

-Hé. - Suttogott a hátam mögött egy hang, és kezét a vállamra tette, majd leült mellém. Justin volt az. - Miért vagy ilyenkor még ébren? - Kérdezett lágy és halk hangon.

-Nem tudok aludni. - Erre már nem kaptam választ. Csendben ültünk egymás mellett, és bámultunk előre.

Egyáltalán nem az a kínos csend volt. Hanem az a kellemes fajta. Justin karját átdobta vállamon, és magához húzott. Fejem a vállán pihent, és úgy ültünk tovább.

*Másnap reggel*

December 1. Hivatalosan is kezdetét vette a tél. Szeretem ezt a hónapot, és nem csak a két hetes iskolai szünet miatt, hanem mert mikulás, és karácsony... Hát, ez lesz az első karácsonyom az új családommal.

Egész évben a karácsony az eggyik legkedvencebb ünnepem. Amikor már hónap elején megtervezed hogy kinek mit szeretnél adni, és az érzés amikor 'ötlet válságba' kerülsz, amikor át adod az ajándékaid, és amikor látod hogy az illető örül az ajándékodnak. Amikor hónap elején kidekorálod a házat, és minden nappal egyre inkább karácsonyi hangulatba kerülsz. A karácsonyi készülődés, a fa díszítés, amikor az egész család együtt dekorálja ki a fát, amikor a szüleid tudta nélkül lopod a fáról a szalon cukrot, amikor lebuksz, és amikor megpróbálod megkeresni az ajándékod de nem találod meg mert a legeldugottabb helyen keresed, mégis ott van ahol nem is gondolnád. Imádom ezeket az érzéseket.

-Nina! - Kiabállt fel Justin a szobámba ezzel kizőkkentve a gondolataimból.

-Megyek. - Kiabálltam vissza, vállamra dobtam a táskám, és lesiettem.

Nem volt otthon rajtunk kívül senki. Adtam egy puszit Justinnak, felkaptam a szürkés színű kabátom, felhúztam a cipőm, és indultunk.

⭕⭕⭕

-Hello. - Jött oda Matteo hozzánk. Kezet fogott Justinnal, nekem pedig nyomott egy puszit az arcomra. - Mehetünk?

-Persze. - Adtam egy puszit Justin szájára,és Matteoval mentünk próbállni, Justin meg Arianaval. Nem mondom hogy nem zavar az hogy együtt táncolnak, de megértem Justint hogy elfogadta Ariana felkérését.

Az öltözőben felkaptam egy hosszú szürke gumis melegítő nadrágot, és egy szürkés-feketés sport melltartót, majd kezembe vettem a vizemet, és lementem a terembe.

Matteoval két órán keresztül próbálltunk. Már nagyon jól összeállt a koreográfiánk. Van még három napunk a gyakorlásra. Csütörtök van, Hétfőn verseny. Még most lesz két osztályfőnökim, és két zene órám.

⭕⭕⭕

-Rendben osztály, most lesz egy kis időnk megbeszélni a fontos dolgokat. Először is nyakunkon a tél. Hétfőn tánc verseny, a résztvevőknek sok sikert, aztán pedig mikulás bál pénteken, majd 20.-ától téli szünet, előtte pedig lesz egy kis karácsonyi 'buli'. Ajándékozás stb... Január 4.-én jövünk iskolába a szünet után először, 22.-én pedig félév záró...

Az offő még két órán keresztül ecsetelte a teendőket, és programokat, majd jött a dupla zene óra. Justinékkal össze voltunk vonva. Hihetetlen hogy mennyire tehetséges. Már-már zavarba ejtő ahogyan a gitáron és a zongorán játszik. És ahogyan dobol... Elképesztő! Egy napon még világhírű sztár lesz belőle!!
// Ez pedig hamarosan be is  következik...// akkor még nem tudtam.