Wolfgang

39 2 0
                                    

 Fel ültem rá és el indultam a mező felé. 

Lassan mentünk és közben figyeltem a tájat. Igaz esteledik, de mivel vámpír vagyok ilyenkor is látok. 

Egy valamit nem értek, mi a fenét csináltak a bátyámék. És mióta van nekik farkuk, tudtommal, csak a vérfarkasoknak a farkasoknak és a macskáknak van.  és mi a fenét csinálhattak?! Ahhh....nekem ez túlságosan magas....Inkább bele merülök a tájba és csak azt figyelem....

Kb fél óra lovaglás után oda értem egy erdőhöz. Régebben elég sokat jártam ide a bátyámmal. Igen ez is rá kell, hogy emlékeztessen, de mindegy is. 

Lassan mentem be az erdőben, amikor meg hallottam egy puska dörrenést ész aztán egy üvöltés szerűséget, mi a faszom lehet ez?? Arra mentem és láttam, hogy valakik elvisznek két farkast amik le volt lőve.

Mikor elmentek, én leszálltam a lóról és oda mentem. Nem láttam semmit, csak egy nyüszítésre lettem figyelmes. Oda mentem  hang forrásához és egy farkas kölyök volt ott. Most mi a fenét tegyek?! Még nagyon pici. Hazaviszem, anyáék kifognak nyíni az sem érdekel. 

Oda nyújtottam a jobb kezem az orrához, erre ő megszagolta és elkezdte nyalogatni. Fel emeltem és meg simogattam. Fel pattantam a lóra és a kezemben a kis farkassal mentem haza.

Fél óra eltettével haza értem. Gyors be kötöttem a lovat és le szedtem a cuccokat, közben a kis farkast leraktam a ketrec egyik szélébe . Miután kész lettem meg fogtam a kis farkast és be mentem vele.

-Szia kincsem! Hol voltál..-rohant apa oda hozzám-és mi az a farkas a kezedben.

-Szia apa..őő hát a szüleit valakik lelőtték, és nem akartam magára hagyni. Nézd milyen kicsi és ártatlan.

-De akkor is egy farkas a legnagyobb ellenségünk, csodálom, hogy még nem harapta le az ujjaid...-mondta roszallóan

-Apa kérlek...eskü vigyázni fogok, hogy ne tegyen semmiben kárt!...Kérleeeeek....-nyafogtam

-Na jó.De ha valamit össze rág vagy valami, akkor szál a tolla a házból.

-Köszi köszi kösziiiiii...-mondtam, majd felszaladtam az emeletre egyenesen a szobámba, majd leraktam a földre.

Huh ez meleg volt, na de hol is aludjon. Hmmm. Hát ahogy látom már meg is oldotta, mivel fel feküdt az ágyamba , és aranyosan összegubózva álomra hajtotta fejét.

-De cukiiiii-mondtam hangosan , mikor a bátyám lépett be.

-Szia húgi! Mi a faszom a faszom az az ágyadon??-mondta Nathan kicsit ingerülten

-Az egy kicsike farkas.

-Azt látom, de mi a neve?? És hol találtad??

-Hát a szüleit lelőtték, és gondoltam haza hozom. A nevén még nem gondolkodtam.

-Értem. Segítsek találni neki nevet??

-Ha akarsz.-mondtam, majd el keztünk gondolkodni.

-Mit szólsz a Goethe-hez??-mondta

-Nem.

-Mozart?

-Nem.

-Beethoven?

-Nem. És kérlek ne zeneszerző legyen a neve. Habár Mozart-nak mi a teljes neve??

-Wolfgang Amadeus Mozard.

-Akkor legyen Wolfgang.

-Oké...-mondta.-de húgi neked aludni kéne hisz holnap suli, ahogy nekem is, szóval én megyek jó éjt!!-mondta majd egy puszit nyomott a fejemre.

-Jó éjt bátyókám.-mondtam.

Miután ki ment gyors el mentem fürödni és fel vettem az alsóneműm, majd a pizsamám, ami egy pólóból és egy térdig érő gatyából állt. Lassan be battyogtam a szobámba, majd a kis farkassal, Wolfgangal elaludtunk.


You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Nov 27, 2016 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Az Emberek közöttWhere stories live. Discover now