The Walking Dead

Ő..

1.fejezet

Egy hónapja egyedül vagyok.. Egy portya volt, Én meg leszakadtam a velem volt emberektől, akik le se szartak. Nem tudom, Negan-azaz az Apám- Mit csinál, gondolom már őt se érdeklem. Senkinek nem kellek, mégse volt annyi bátorságom, hogy megöljem magam. De most elgondolkodtam azon, hogy miért is nem öltem még meg magam.. Mi értelme az életnek, ha egyedül vagy ráadásként egy elbaszott világban ahol az ,,emberek" egymást eszik és konkrétan a túlélésért küzd mindenki?

-Jó.-mondtam egy mező közepén állva és elővettem a pisztolyom, amiben egy töltény volt. Gyakorlatilag annyi.. Azaz egyetlen, árva töltény. A fegyvert a fejemhez tettem-Egy... Kettő...Há-

-Várj!-hallottam meg egy fiú hangot.. Kinyitottam a szemeim és egy fiú állt tőlem pár méterre.

-Mire?-kérdeztem megszeppenve

-Csak várj. Miért akartad m....Megölni magad?-kérdezte a fiú. A jobb szeme be volt kötve, sötétes barnás haja volt és zöld szeme..

-Miért ne?-kérdeztem szemlesütve

-Dobd el a fegyvert!-jött elő egy férfi.

-Apu! Nyugodj meg!-mondta a fiú, mire lassan leraktam a földre a pisztolyt.

-Ki vagy?-szögezte le rólam a fegyvert a pali.

-A..Nevem Liza.-hadartam

-Egyedül vagy?

-I...Igen.

-Tedd fel neki a kérdéseket, addig leellenőrzöm, hogy igazat mondott e.-motyogta a férfi a fiának és elment.

-Szóval... Az én nevem Carl. Most három kérdést teszek neked fel, ha szeretnél a csapatunk része lenni.

-Hát.. Igen.

-Oké-mosolygott-Az első kérdés: Hány kóborlót öltél meg?

-60 óta nem számolom, bocsesz-nevettem, mire Carl is felnevetett

-Oké. Hány embert?

-Öhm...Nem tudok hazudni.-sóhajtottam-Kettőt..

-Miért?

-Mert muszáj volt.. Megkértek, és...

-Oké, nyugi.-lépett oda hozzám, mire azonnal elpirultam.-Egy valamit meg kell ígérned.-nézett a szemembe

-M...Mit?

-Azt, hogy soha többet még a fejedben se fordul meg az öngyilkosság gondolata.

-O..Oké..-makogtam..