Miota nem vagy itt változtam

49 4 0
                                    


Az elő pár napot végig sírtam. nehéz volt elhinni, sokáig nehezemre is esett megbarátkozni a ténnyel, hogy Ben meghalt. és mar nem jön vissza. Itt hagyott és elment. De legrosszabb napjaimon (amelyek sírással kezdődtek  és azzal is végződtek) láttam kik azok akik minidig ott voltak es ott is lesznek nekem. Megjegyzem nem volt túl sok belőlük. Akik Ben barátai voltak annyival elintéztek a dolgot,hogy:

-Részvétem. - basszus jó, hogy nem tették hozzá még azt is hogy kár ,hogy meghalt de az  életünk megy tovább mit számít hogy eggyel kevesebben vannak a barátaim .... úgyis jön egy új nem ?- hát kb a többség így állt ehhez  az egészhez. Bennek egy igazán jó barátja állt csak mellettem  ezekben az időkben ....Krisz. de mar vele is eltávolodtunk. Persze az én szüleim és Ben szülei is próbáltak velem erről beszelni de nem igazan nyíltam meg senkinek. Kivéve persze Beatrixt a legjobb barátnőmet aki mindvégig támogatott , és sosem kérte hogy meséljek  mert akkor jobb lesz , mindig azt mondta sírjam ki a fájdalmam és ha nem sikerül , van más mód is hogy felejtsek, nem olyan hatasos de a fájdalomról mindenképp eltereli a figyelmem. Így változtam meg teljesen. A sírás nem segített beszelni pedig nem akartam róla senkinek és nem is tudtam , úgy sem értenék meg. Ezért jött a harmadig lehetőség ..... eltereltem a figyelmem a fájdalomról és eben Tris segített . Ő volt az én támaszom , és tulajdonképpen a megmentöm is.


Hát mit is takar a harmadik lehetőség .....olyan leszek mint Tris .... az ő szülei elhagyták mikor meg kicsi volt , és névelő szülőkhöz került miután megtudta hogy a szülei nem akarjak látni és semmit sem akarnak tőle .... hat megváltozott . Mindig az az életvidám lány volt , aztán egyszer csak egyik napról a másikra befordult elkezdett ilyen depressziós zeneket hallgatni .... de ez meg csak a kezdet volt , később elkezdett elszökdösni otthonról volt hogy napokra el is tűnt senki nem tudta hol van vagy mit csinál , de a nevelőszüleit mindig felhívta, hogy ne aggodjanak mert szerette őket, úgy mintha az igazi szülei lennének tasak hat mégsem voltak azok .... sosem értettem min megy keresztül , és hogy miért tesz olyan dolgokat amiket azelőtt elítélt. De nem kellet sok  én is belecsöppentem ugyanabba a helyzetbe. Nemcsak hogy nem jött haza néha hanem volt amikor hazajött de be volt drogozva , ilyenkor mindig hozzam jött és én előszeretettel falaztam neki. Sokszor volt alkohol hatása alatt is. Ilyen lett de nem érdekelt mert a legjobb barátnőm volt és az is lesz örökre . 

Hiába ítéltem el azelőtt mindezt .... mégis belementem hogy egyik este elkísérem Trist ..... és meglepő de 1 doboz cigi és nem kevés mennyiségű alkohol mellet meg elveztem is. egyik bulit követte a másik. Elkezdtem kipróbálni a drogokat és kábítószereket , alkoholt ittam nem keveset füveztem és cigarettáztam . Megváltoztam , nem azt mondom hogy kurva lettem vagy valami hasonló ..... persze lefeküdtem  egy két sráccal de csak olyanokkal akiket Tris mutatott be , nem éveztem annyira ezt az életet de legalább mar nem gondoltam Benre. 

LáthatatlanokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora