-Jimin...Jimin. -rázogatta valaki finoman vállamat.
-S-Suga? -kaptam fejemet föl, ami eddig az ágy szélén pihent. -Bealudtam... -suttogtam. Kookra pillantottam aki még mindig ugyan abban a pozícióban feküdt szuszogva. Suga leült mellém majd átcsúsztatta kezét tarkóm felett és magához ölelt.
-Rendben lesz. -szabad kezét combomra helyezte.
-Remélem. -szipogtam és mellkasára döntöttem fejemet.
-Történt valami köztetek?
-E-ezt, hogy érted? -pillantottam föl rá hatalmas szemekkel.
-Sehogy. -húzta szájját félmosolyra.
-Miből gondolod, hogy történt köztünk valami?
-Úgy ülsz itt, mint a pasija. -erre csak elmosolyodtam és hagytam veszni minden ellen érvemet, hisz apró féltékenységet hallottam Suga rekedtkés hangjában. -Lemegyek egy kávéért. -állt föl.
-Megyek é—
-Te csak maradj itt a pasiddal. -nyomott vissza, és már el is hagyta a kis szobát.
Kookra pillantottam, aki biztosan forgatná már szemeit.
Hiányzik. Hiányzik hangos nevetése, lágy hangja és ő...Tudom, hogy itt fekszik mellettem de... olyan mintha nem élne. Mintha lelke feladta volna már a csatát.
Gondolataim feldúlnak újra és újra. Kezd elhagyni a remény, amit anyám, a doktorok, illetve a csapattársaim táplálnak belém... és attól tartok, hogy őket is. Felálltam majd kinéztem az ablakon. Hosszú percekig csak bámultam kifele amikor valaki megzavart ebben.
-Suga? -érintettem az üveghez a kezemet. -Hát ő meg hova megy? Kookra pillantottam majd megsimítottam karját. -Mindjárt jövök. -ez után pedig szaladtam, mint egy őrült lefele.
-Suga! -ugrottam hátulról rá, hogy véletlenül se tudjon menekülni. -Hova mész? -lihegtem.
-Vissza a dormba. -szorította kezében a kávés poharat.
-Nem maradsz? -csuklott meg a hangom.
-Nem. -kezemet átcsúsztattam karjai alatt majd hasa előtt össze fontam ujjaimat. -Kinyomod belőlem a szuszt. -motyogott.
-Ne hagyj itt... te is... -nyomtam fejemet hátába.
-Én is? -fordult lassan felém. -De hát te küldtél haza minket, nem mi hagytunk itt.
Áldom az eget, hogy nem értette mondatom lényegét.
-Tudom. -törölgettem le mancsaimmal kósza könnycseppjeimet.
-Szóljak a többieknek, hogy jöjjenek ide?
-Nem kell. ráztam meg kicsit fejemet. -Azt szeretném, hogy te maradj.
