. .. Laura futott utánam.
Szegény teljesen kifulladt, levegő után kapkodott.
Majd mikor végre úgy érezte, hogy képes megszólalni úgy, hogy nem fullad meg belekezdett:-Szia Laura vagyok- nyújtott kezet
-Szia Nancy- megérintettem a kezét mely olyan puha és melegséget sugárzó volt, hogy éreztem a szívem hevesen dobog, a pillangók pedig a hasamban megőrültek és összevissza szálltak
-Nem tudod merre van ez a cím? Teljesen eltévedtem- megnéztem a és majd kiugrott a szívem a helyéről.. percekig csak bámultam magam elé mikor észrevettem magam
-Ööö persze, hogy tudom hol van- mosolyogtam- Gyere menjünk!
Kb 10 perc múlva már ott is voltunk.
Még mindig nem hittem el, hogy ez az egész igaz és velem történik éppen meg.-Köszönöm szépen a segítséget- törte meg a csendet a lány- De te is indulj hazafele.
-Szívesen. Nem kell messze mennem- mutattam az előttem levő házra.
Laurának leesett az álla.-Szomszédok vagyunk- mondtam a legnagyobb boldogsággal.
-Azta- a lány szemei csillogtak. Olyan gyönyörű volt.
-Na de nem is tartalak fel menj nyugodtan, örülök hogy szomszédok vagyunk- vigyorogtam.
-Én is- megölelt.. azt éreztem hogy ott halok meg.. olyan jó érzés volt.
Éreztem a finom vanília illatot.. nem akartam elengedni de mennem kellett mert hatra beszéltük meg a csajokkal a talit és még addig el kell készülnöm.-Szia- köszönt el tőlem
-Szia- válaszoltam
Befutottam a házba, fel a szobámba.
Ránéztem az órára, 5:45.-Basszus.. Sietnem kell.
Gyorsan átöltöztem, megigazítottam a hajam.
Hallottam a csengő hangjat, gondolom a csajok.
Kivettem a szekrényből a kabátom és le mentem.
Villám sebességgel felvettem a cipőm és a kabátom-Pont időben Nancy- nevettek rajtam mert annyira siettem, hogy majdnem a saját lábamban felbuktam.
-Merre megyünk? - tettem fel a kérdést.
-Kávézni, kajálni és shoppingolni- válaszolt Lola
-Ilyankor kávézni? Normálisak vagytok ti? Semmit sem fogok aludni- mondtam és közben felhúztam a szemöldököm.
-Nem baj. Majd megoldod. - kacsintott rám Lisa, persze értettem a célzást ezért vissza kacsintottam.
Fél óra múlva a kávézóban ültünk és vártuk, hogy kihozzák amit rendeltünk.
-Baj van Nancy? Halgatag vagy ma. Történt valami? - kérdezte aggódva Lisa.
-Nincs baj csak.. - nem tudtam befejezni.
-Csak?
-Azt hiszem beleszerettem..- nyögtem ki nagy nehezen
-Kibe? - tette fel kiváncsian a kérdést Lola.
A szüleimen kívül a két legjobb barátnőm tudja rólam az igazat. Hogy én a lányokhoz vonzódok. Elfogadnak és így szeretnek. Hálás vagyok nekik és mindennél jobban szeretem őket.
Pár perc múlva vettem egy nagy levegőt és elkezdtem-Tudjátok jött ma a két új lány.
-Igen- mondták egyszerre.
-Laura valahogy.. nem tudom.. megfogott.. ma amikor mentem haza futott utánam és kiderült, hogy szomszédok vagyunk.
Majd amikor elbúcsúztunk megölelt.. és én olyat éreztem amit eddig soha.. melegség járta át a testemet.. - már szinte a könnyeimmel küszködve fejeztem be a mondatot.
YOU ARE READING
My Destiny
RomanceEgy történet mely példát ad arra hogy szerelem bárhol és bármikor lehet... Úgy hogy nem számítunk rá A történet főhősnőjének Nancynek az életútja... A körülötte levő emberek között kialakuló barátságok, szerelmek Váratlan fordulatok Ha érdekel hogya...