Átlagosból Szuperhős (szünetel)

3.Szuperhős kurzus

Alessandra/Artemisz
Amint lerendeztem a vitámat Mr.Seggnyalóval és ledobtam magam a vele szemben levő székre Juppiter el is kezdte a meetinget.
-Nos tehát örülök, hogy mindenki ideért.-itt kaptam egy jelentőségteljes pillantást.- Maguk lettek a szerencsés kiválasztottak akik a világ hőseivé kell, hogy válhatnak.
-Öhm..izé ez most lehet, hogy szemtelen meg minden, de engem rohadtul irritál, ha valaki magáz. Tudod 60-on innen vagyok még. Magunk között vagyunk, nem lehetne tegeződni?-kérdeztem.
A főnök körbe nézett, majd, mivel nem érkezett ellenvetés bólintott.
-Nos hát.. Ott tartottunk, hogy ti lesztek az új hősök. Ez hatalmas felelősség. Nem csak Rómát, hanem adott esetben a világot is meg kell óvnotok. De tudjuk, hogy képesek vagytok rá, és megbírkóztok a feladattal. A másik oldal erős. De soha nem lehet olyan erős, mint mi vagyunk. Lehet, hogy néha azt fogjátok érezni, hogy fel kell adni, hogy az ellenállás értelmetlen. Ekkor jusson eszetekbe az több milliárdnyi ember, akit a ti felelősségetek megvédeni. Az emberek bízni fognak bennetek, hisznek majd nektek. Ez adjon erőt.
Ahogy láttam mindenki feszült figyelemmel az arcán követte az eseményeket. Nem, ez így nem is pontos. Majdnem az összes ujonctársam arcán az izgalom, és annak a reménye tükröződött, hogy helyre tehetjük a világ egyensúlyát.
Mindenkinek, kivéve a mellettem ülő két fiúnak és nekem. Nekünk a friss, ropogós csihipuhik ígérete fölött érzett gunyoros jókedv tükröződött a fejünkön.
Juppiter leült.
- Kapni fognak... Fogtok egy-egy táblagépet ami MINDENT el fog mondani önö...nektek erről az új helyzetről. Kérlek, hogy vonuljatok vissza a szobátokba és hallgassátok meg a magyarázatot.
-Szuper...Online szuperhős kurzus-suttogtam egyszerre a mellettem ülő babérkoszorús fiúval, majd egymásra kaptuk a tekintetünket.
-Húgocskám..húgocskám több ezer éve nem láttalak-húzódott mosolyra a szája. Teljes fél perc kellett amíg leesett mit akart nekem jelezni.
-Én is örülök neked bro.
Hihetetlenül "magasröptű" beszélgetésünket Juppiter tapsa szakította félbe. Az ajtó kinyílt és belépett rajta....Em néni. Kezében egy aktatáska volt. Aminek tartalmát az említett táblagépek képezték. Amint ezek kiosztásra kerültek, a Főnök újfent szólásra emelkedett.
-Most kérlek vonuljatok vissza a szobáitokba és tanulmányozzátok át a dokumentumokat.
Az eleje elég sablonos volt. A szabályokat mintha egy Marvel filmből szedték volna. Ne leplezd le magad civilek előtt...Első dolgod a civilek bizronságának megőrzésa blablabla. Onnantól kezdett érdekessé válni amikor a szuperőkről volt szó. Minden szuperhős fegyverzete, ereje, ruhája is fel volt tüntetve. Sőt! A vércsoportja(?), neme és egy rövid jellemrajz is ott díszelgett. Gyakorlatilag minden adat kivéve azokat amik elárulhatnák a civil énünket.Az összeset gondosan áttanulmányoztam,mert hiszen nem jön rosszul, ha ismerem a társaimat. Ami feltűnt, hogy nekem aránylag több és erősebb fegyverem van,
mint a többieknek. Később azt is megtudtam, hogy mit akar ez ellensúlyozni. Egyre növekvő izgalom-mal olvatam a táblagépet, vártam mikor jön az én aktám. És akkor megláttam az utolsó oldalon.
Szuperhős név:Artemisz
Rövid jellemzése: egyes esetekben forrófejű, érzelmei gyakran uralják tetteit. Rendkívül nagy az igazságérzete és mindig a gyengébbet próbálja oltalmazni. Nem konfliktuskerülő
Vércsoport:0
Fegyverei: 
2db fénykard,
1db a hozzá való vesszőkkel és tegezzel  3db rejtett kés
Szupererő:nincs
Micsoda? Mi az, hogy nincs? Mindenki tele van jobbnál jobb képességekkel nekem meg...semmi?!
Kérjük gyülekezzetek a celláitok előttti teremben csapatépítésre-szólt egy hang.
Mi az, hogy nincs szupererőm?