Just friends [L.H] +18

3. rész

                            
                                               
                       "- Jézusom - csak  ennyit mondott s kirohant."
 
Luke  azonnal leugrott rólam s felkapta a boxerét ,én meg egy pólót s egy bugyit, s azonnal rohantunk Sara után de már késő volt a házban rajtunk kivül senki sem volt.

- Luke……most mit csinálunk? - kérdeztem félve s egy könycsepp gurult végig az arcomon.

- Nem lesz semmi baj…..igérem - magához húzott s szorosan átölelt. Tényleg nagyon remelem, hogy nem lesz semmi baj.

Vissza mentünk a szobámba s mind a ketten felöltöztűnk. Luke nemsokára hazament.

*********************************

Késő este  hallottam ,hogy nyílik az ajtó. Rohantam le ,mert tudtam hogy Sara jött haza. Ahogy leértem azonnal kezdtem a magyarázatot.

- Figyelj tudom ,hogy most csalódtál bennem de….. -nem tudtam folytatni, mert közbevágott.

- Semmi de…..én nem hibáztatlak tudtam ,hogy valamit titkolsz előlem, de ,hogy őszinte legyek mindenre számitottam csak erre nem.- a végén már nevetett - de tudtam ,hogy ez előbb utobb bekövetkezik.- fejezte be de en nem tudtam hova rakni ezt a mondatát.
Leűltem az asztalhoz és vártam hogy végre ő is csatlakozzon.

- Hogy értetted azt ,hogy előb utobb? - kérdeztem de féltem a választol.

- Te és Luke kicsi korotok ota a legjobb barátok vagytok, és én is észrevettem ,hogy másképp néz rád.

-Hogy érted azt ,hogy másképp néz rám? - tettem fel a kérdést

- Hanna…. Luke szeret téged, de szerintem ezt te is tudod - vigyorgott mint a vadalma.

- Tessék….dehogy szeret ,mi csak barátok vagyunk - magyaráztam el neki hogy mi is van köztűnk Lukeal.

- Persze barátok ,ezt én is észrevettem amikor rátok nyitottam - ahogy ezt kimondta lehajtottam a fejem és éreztem ,hogy tiszta vörös az egész arcom.

- Igen csak barátok vagyunk ,akik néha…hát ,hogy is mongyam - nem kaptam a megfelelő szót ,de Sara segitett.

- Néha szexelnek…ezt akartad mondani? - kérdezte én meg bolintottam.

- Ezt csak olyan fura beszelni róla - mondtam de nagyon zavarba jöttem ettől  a témától. Sara mindig is kimondta amit akart nem próbált rávezetni vagy körbeirni a szót úgy ahogy volt kimondta azt amit akart. Èn viszont mindig is szégyelős voltam.

- De ha már a pasiknál tartunk akkor mondanom kell valamit - kezdett bele a mondanivalojába én meg vártam hogy mit akar velem megosztani.