Gyorsan berendezkedtem, átöltöztem és mentem is várost nézni, szerencsére volt egy kis spanyol nyelvtudásom, hiszen, amikor megtudtam, hogy ide költözök elkezdtem tanulni, angolul pedig nagyon jól beszélek, nem lesz itt probléma. Első utam természetesen a Bernabeuba vezetett, alig vártam, hogy belépjek a világ legszebb stadionjába. Csodálatos volt, sokkal szebb, mint a TV-ben, el sem hiszem ,hogy a Bernabeu gyepén álltam, körbejártam az egész stadiont, minden pontját megnéztem, amit csak lehetett, de már későre járt, haza indultam. Madrid utcái csak úgy pompáztak a gyönyörű esti kivilágítástól. Lassan hazaértem, hamarosan már csöngött is a telefon, az ügynököm volt, máris van egy felkérésem fotózásra, ez így oké is volt, de amikor meghallottam, hogy kivel, nem bírtam volna megszólalni, Cristiano Ronaldóval, a kedvencemmel, azta, pont én, vele...Hihetetlen, nagyon boldog lettem, találkozok Cristianóval, Úr Isten, alig várom. Két hét múlva lett volna a fotózás, nagyon vártam.
Gyorsan eltelt az a két hét, eljött a fotózás napja, Cristiano házában volt, ezért elküldték a címét nekem, nem lakott túl messze tőlem, hamarabb odaértem, mint kellett volna, Cristiano még nem volt lent, csak a menedzsere, Ricky, kedvesen fogadott, bemutatkozott, majd azt mondta foglaljak helyett, nemsokára megjöttek a fotósok és az én menedzserem is. Néhány perc múlva Cristiano is lejött, teljesen, mint egy hétköznapi ember, akit nem érdekel, hogy ez a sok ember érte van itt, nyugodtan kezelt mindent, oda jött hozzám, a kezét nyújtotta:
- "Cristiano Ronaldo"-mosolygott
-"Laura Hale"-mosolyogtam vissza
Kezdhetjük, srácok? Szakított félbe minket Ricky, persze kiáltotta vissza Cristiano. Beállitottak minket a megfelelő pózokba, rengeteg kép készült, Cristiano nagyszerű modellkedésben is, jó páros vagyunk gondoltam magamban, nem volt nehéz együtt dolgozni vele, hiszen ő nem az, akinek sokan beállítják, azt mondják, hogy önző, beképzelt, arrogáns és még sorolhatnám, de ez mind hazugság, Cristiano pont nem ilyen, ő olyan egyszerű, de mégis különleges, kedves, és segítőkész ember.
Egy nevető hangra lettem hirtelen figyelmes, Cristiano kisfia, Junior szaladt le apjához és átölelte, Cristiano pedig felkapta az ölébe, és egy puszit nyomott az arcára, annyira aranyosak voltak, ez is bizonyítja, hogy milyen ember és milyen nagyszerű apa. Ő egyszerűen tökéletes.
Amikor mindennel készen voltunk már későre járt, még csináltunk egy közös képet, és elköszönünk egymástól, megkérte Rickyt, hogy vigyen haza, megköszöntem neki mindent, ő így szólt utánam:
-"Remélem még találkozunk"-mondta vigyorogva
-Én is remélem"-mosolyogtam
Majd Rickyvel elindultunk haza, ő is nagyon rendes, kedves ember.
Amikor hazaértem, rögtön feltöltöttem a közös képet a közösségi oldalakra, imádtam azt a képet, rengeteg követőm lett, mivel csak Cristianoval vigyorogtam a képen. Nagy meglepetésemre ő is bekövetett és megosztotta a képünket, az Instagram profilján azzal az aláirással, hogy:"Mindig jó ilyen kedves emberekkel dolgozni". Elképesztő volt ez a nap. Remélem találkozom még Cristianoval.
És persze a közös képünk:
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
