JDB fanfics

Egy összetört szív #3/2

-Segítsek?-kérdeztem.
-Nem kell, köszi, mindjárt készen vagyok. Mi lenne, ha felhívnád Cameron-t, és megkérdeznéd, hogy hol vannak, és hogy mikor érnek haza?-mosolygott. Istenem, én nem értem, hogy hogyan tud valaki így mosolyogni azután, hogy annyi ember összetörte a szívét. Ő nagyon erős.
-Okés, mindjárt visszajövök.-mondtam, megpusziltam, majd fel hívtam Cameron-t.
-Hali!-mondta.
-Szia Cam, anya azt kérdezi, hogy mikor értek haza?
-10 perc és otthon vagyunk, ne aggódj hercegnő, és mondd meg anyának, hogy szeretem.
-Okés hercegem, de mi lesz velem?-kérdeztem, majd felnevettem.
-Téged szeretlek a legjobban, hugi.-nevetett velem, majd elköszöntünk és letettük a telefont. Visszamentem anyához, és elmondtam neki, hogy mit üzent Cameron. Pár percig beszélgettünk, majd hallottam, ahogy kinyílik a bejárati ajtó, és be is csapódik.
-Hol vagytok csajok?-hallottam apa hangját a nappaliból.
-Itt vagyunk!-kiálltottuk egyszerre anyával a konyhából, mire felnevettünk. A srácok is bejöttek, és ők is elnevették magukat.
-Ehetünk? Éhezek!-mondta apa, mire mégjobban nevettünk, majd mikor abbahagytuk elkezdtünk enni. A kaja nagyon finom volt, anya kiválóan főz. Mikor befejeztük, segítettem anyának elmosogatni, majd felmentem a szobámba. Lezuhanyoztam, megmostam a fogam, majd elmentem aludni. A következő napra gondoltam, és azonnal álomba szenderültem.