•1.rész•

1.1K 56 10
                                    

Az ablakon beszűrődő napfény bántotta a szemem, amikor az ébresztő hatására kinyitottam azt.

Kezembe vettem a telefonom, és megnéztem az értesítéseimet.
Közben rápillantottam a dátumra, mivel még félig aludtam, nem voltam tisztában azzal, hogy milyen nap van ma.

Ez a nyári szünet első napja. Sajnos ma sem aludhattam sokáig, ugyanis elfelejtettem kikapcsolni az ébresztőt.

Jött egy üzenetem a legjobb barátnőmtől, Hayley-től és a barátomtól, Ronnie-tól.

Mindketten találkozni akartak.
Mivel ma semmihez sem volt kedvem, inkább elhalasztottam az időpontot holnapra.

Ronnie-val egy fél éve vagyunk együtt, de sajnos mostanában nem úgy mennek a dolgok, mint ezelőtt.
Nagyon sokat veszekszünk, és kezd elegem lenni ebből.

Felkeltem az ágyból, és a szekrényemhez sétáltam.
Felvettem egy fekete rövidnadrágot, és magamra kaptam a kedvenc BVB-s pólóm.

Igen, a Black Veil Brides a kedvenc bandám, már öt éve. Ők az én megmentőim. Sok mindenen keresztül mentem már az évek során, de az ő segítségükkel mindig talpra álltam. Kár, hogy azt sem tudják, hogy létezem.

Lementem a konyhába, ahol anya éppen az ebédet készítette.

-Jó reggelt!-köszönt.

-'reggelt!-köszöntem én is.

-Mit tervezel mára?-kérdezte

-Semmit. Később talán el megyek a parkba sétálni. Miért?-válaszoltam.

-Csak kérdeztem.-mondta

-Kérsz kávét?-kérdeztem, miközben kitöltöttem magamnak a BVB-s bögrémbe.

-Nem, köszi. Most ittam.-válaszolta

-Ha kerestek, a szobámban leszek.-mondtam, majd felsiettem a bögrével a kezemben.

    Leültem az ágyamra, és a laptopomat az ölembe véve nézegettem az eddig történt eseményeket.

Közben gondolkozni kezdtem, vajon mit csinálhatnék ma az alváson és a sétán kívül, ha már Hay-t és Ronnie-t lemondtam.

Eszembe jutott, hogy énekelhetnék valamit. Imádok énekelni, de sajnos a suli miatt nem sok időm van rá.
És mi mást énekelhetnék, mint BVB-t?

Keresgélni kezdtem YouTube-on, és a kedvencemnél, az In The End-nél döntöttem. Mivel azt el is tudom gitározni, nem kellett hozzá alapot keresnem.

Kezembe vettem a gitárom, és játszani kezdtem. A zene megnyugtatott. Mikor énekelni kezdtem, minden rosszat elfelejtettem.

"In the end, as you fade into the night.
Who will tell, the story of your life?
And who will rebember, your last goodbye?
'Cause it's the end, and I'm not afraid to die." -énekeltem, maximális hangerővel.

Sosem szerettem, ha videóznak miközben énekelek, de mivel sosem hallgattam még magam vissza felvételről, most az egyszer rávettem magam.

Beállítottam a telefonomat velem szemben, és énekeltem. Teljes szívből, mindent érzelmet bele raktam.

Egész jól sikerült, sokkal rosszabbra számítottam. De mivel semmi önbizalmam nincs és túl maximalista vagyok, így volt mibe belekötnöm.

-Mit énekeltél?-hallottam apa hangját az ajtóból.

-Az In The End-et. Meghallgatod?-kérdeztem

-Persze.-mondta, majd leült mellém az ágyra.

   Elé tartottam a telefont, és ő tátott szájjal figyelt.
Közben anya is bejött, és neki is ugyan ez volt a reakciója.

-Nagyon rossz,ugye?-kérdeztem

-Miket beszélsz? Ez nagyon jó! Nem akarod feltölteni valahová?-kérdezte apa

-Dehogy is! Miért tenném?

-Mert sztár lenne belőled, hidd el nekem.-bíztatott anya

-Azért az túlzás.-nevettem

-Azért gondolt át.-mondta apa, majd kimentek a szobámból.

   Eléggé unatkoztam, ezért úgy döntöttem, el megyek sétálni.
Felvettem a fülesem, lábamra húztam a fekete bakancsom, és már indultam is.

Halkan dúdoltam a fülesemben szóló "Rebel Love Song" dallamát, miközben a park felé sétáltam.

Legnagyobb szerencsétlenségemre a parkban Ronnie-t pillantottam meg néhány haverjával.
Szerettem volna vissza fordulni mielőtt észre vesz, de túl késő volt.

-Hát te? Azt mondtad, ma nem érsz rá.-kérdezte

-Épp hozzád indultam.-hazudtam.
Tudom, nem szép dolog, de igyekszem elkerülni a veszekedéseket.

-Remek. Csatlakozz hozzánk.-mutatott a haverjai felé.

   Semmi kedvem nem volt a baromságaikat hallgatni, így beadtam nekik, hogy rosszul érzem magam, majd haza mentem.

Ronnie haza akart kísérni, de meggyőztem, hogy nem lesz baj.

Sokszor megfordult már a fejemben, hogy szakítanunk kellene, de valahol a szívem mélyén még szeretem őt, és nem hiszem, hogy képes lennék elhagyni.

Út közben gondolkozni kezdtem a szüleim ötletén.
Végülis, mit veszíthetek?

Sziasztok, ez lenne az első rész.
Remélem tetszik. Igyekszem hamar hozni a folytatást.
Várom a visszajelzéseket😘😘

Just you and me •AB• Where stories live. Discover now