Yaoi "mesterműveim"

×

A férfi a falnak vágta. A fiú feljajdult fájdalmában, ám mást nem mert tenni. Félt, hogy a férfi még rosszabb büntetést fog neki kitalálni. Hiába nem csinált ő semmi rosszat, a férfi mindig büntette. És ez a férfi, a nevelőapja volt.

Az igazi szüleinek sem kellett, hiszen árvaházba dugták őt, mikor öt éves volt. Már alig emlékezett rájuk. Tizenkét éves korában fogadta örökbe ez a férfi. Nem azért, mert megszerette, dehogy! Csupán azért, hogy legyen kit kínoznia. Tizenöt éves koráig folyamatosan verte, ám azután úgy gondolta, a fiú készen áll az erősebb kínokra is, és elkezdte megerőszakolni. A fiú az elején mindig sírt, ám egy idő után már csak némán tűrte. Nem tehetett mást, különben a nevelőapja, John szétveri.

-Kieran, hát nem megmondtam neked, hogy ne csinálj semmi rosszat?!-mondta csendesen a férfi. Ja halkan mondta, az csak rosszat jelenthet. Megpróbált felkeszülni, arra ami várt rá.

-Nagyon sajnálom uram-nyögte. Azt sem tudta, mit is vétett, de ha nem kér elnézést, akkor csak rosszabb lesz.

-Vetkőzz!-parancsolt rá a férfi, és Kieran vetkőzött. John megragadta a fiú vállát, és megfordította. A fiú hallotta, ahogy a férfi az övével bajlódik. Kieran megpróbált felkészülni a fájdalomra, de nem sikerült. Fájdalmasan felnyögött, ahogy a férfi tövig nyomta belé a péniszét. Nem tudta, meddig tartott az egész, mégis úgy érezte, mintha évekig szenvedett volna.