Véletlen Talàlkozàs Kpop (Szereplők)

1. rész

/Yuri POV/

Ma van az első napom az új sulimban. Felöltöztem és màr indultam is. Bedugtam a fülembe a fülhalgatót és zenét hallgatva mentem sukiba.
Mikor odaértem màr ott volt egy màsik làny aki szintén ugyan ugy ízgult mint én. Odamentem hozzà.
-Szia. Ne haragudj nem tudod hol talàlom az osztàlytermet?

- Szia. Nem én is új diàk vagyok. Azt mobdtàk vàrjak itt amíg be nem hívnak.

-Óh értem. Had mutatkozzak be. Yuri Kassimoto vagyok. És te?

-Én Jenny Kim vagyok. De ha jól sejtem te japàn vagy.

-Igen jól sejted.-mind a ketten felnevettünk majd behívtak minket a terembe.

Bevallom nagyon izgultam és féltem mint ahogy a mellettem àlló Jenny is.

-Gyerekek üdvözöljétek új osztàlytàrsaitokat. Kérlek mutatkozzatok be.-mondta kedvesen a tanàr.

-Sziasztok én Yuri Kassimoto vagyok. Japànból költöztem ide.

-Sziasztok én Jenny Kim vagyok. Én itt lakok csalàdi okok miatt vàltottam iskolàt.

A tanàr intett hogy üljünk le valahova. Egymàs mellé szerettünk volna ülni de sajnos nem volt hely csak két fiu mellett. Így kénytelenek voltunk melléjük ülni.
Én egy sapkàs vörös hajú fiu mellett foglaltam el helyemet Jenny pedig egy zöldes hajú fiu mellett.

-Szia. Jimin vagyok. Én kegyed hogy hívjàk?-Szólt hozzàm viccesen a fiatal.

-Óh. Szi-szia. Yuri vagyok-mondtam idegesen

-Nagyon örülök Yuri. Mondcsak. Nincs kedved eljönni velem suli utàn sétàlni?

-De persze. Szívesen megismernélek.

/Jimin POV/

WOW. Még soha nem éreztem ilyet. Ez a làny. Gyönyörű. Azt hiszem szerelmes vagyok belé. Első làtàsra szerelem. De félek ez egy viszonzatlan szerelemnek indul.

/Jenny POV/

-Szia. Jennyi vagyok. Na és te.

-Mi? Ki? Hol? Mikor? Mi?
Te ki vagy?-feleli nekem . Azt hiszem épp aludt.

-hahahaa-nevettem.-Jenny vagyok. És te àlomszuszék?

-Óh. Suga vagyok. Örülök a talàlkozàsnak.

/Yuri POV/

Wow. Azt hiszem szerelmes vagyok. Jimin. Még a neve is varàzslatos. De félek ez egy viszonzatlan szerelem.
Hamar vége lettek az óràimnak és indultam is Jiminhez. Ideges voltam mint mindig.

-Jimiiiin-kiabàltam neki lelkesen.

-Oh szia Yuri. Nos hova szeretnél menni?

-Fagyizni szeretnék-igen ősszel fagyizni. Gratulàlok Yuri

-Hàt oke. De én inkàbb maradok a sütinél.-nevet hangosan Jimin.

-Rendben. Na és mesélj magadról.

-Mit mondhatnék. Szingli vagyok. 23 éves. Nem tudok többet mondani. Jah és egyedül élek a haverjaimmal.

-Tényleg? Kik a haverjaid?-ahogy kimondtam ezt a mondatot forogni kezdett velem a vilàg. Hirtelen elsötétült minden és összeestem vagyis csak majdnem. Két kéz fogott meg.

Mikor felébredtem nem otthon voltam még csak nem is egy kórhàzban. Majd kijött a konyhàból egy idegen. Hihetetlenül féltem. Így felhúztam térdeimet és àtöleltem őket. A fiu leült mellém majd az emeletröl még màsik kettő jött le akik szintén mellém ültek. Nagyon féltem. Azt hittem elraboltak amikor Jimin lépett ki az ajtón. Én felàltam és odarohantam hozzà majd szorosan magamhoz öleltem...

NOS BABÀK. EZ LETT VOLNA AZ ELSŐ RÉSZ. REMÉLEM TETSZIK ÉS HA SZERETNÉTEK FOLYTATÀST AZT KOMMENTBE JELEZZÉTEK. A HELYESÍRÀSI HIBÀKÉRT ELNÉZÉST.