Könyv kritikák ~ZÁRVA~

I'm sorry...∆Jacob Sartorius ff.∆

Ezekkel a történetekkel általában így vagyok: ,,Újabb fanfiction nektek, újabb kínzás nekem!" Köztudott, hogy én nem nagyon szeretem a fanfiction-öket, mert ha van egy kész könyv/film, akkor ne változtassa meg bárki az eredeti történetet. Ha hírességről vagy könyv/film/kitalált szereplőről van szó, akkor sem értem a lényegét. Oké, most utálhattok, mert nektek biztos tetszik, ha a kedvenc színészetekről olvasol/írsz egy sztorit viszont az nem jelenti azt, hogy mindenkinek jó. Ilyenkor mondanátok azt, hogy akkor ne olvassam, de képtelenség, mivel mindenhol beleütközik az ember egy-egy ilyenbe. A minap én is belekezdtem egy fanfiction-be (természetesen azért, mert Dylan O'Brien-ről szól), mégsem éreztem azt, amit olvasás közben szoktam. Tehát nem ragadott magával, és nem voltam kíváncsi a végére, ennek hála nem is olvastam végig. Ámde az írásra meghozta a kedvemet, ezért én is elkezdtem egy ehhez hasonlót sztorit írni, amit valószínűleg soha a büdös életbe nem fogok közzé tenni, és a tervem sem vált be, mert nem jöttem rá a fanfiction lényegére. Térjünk vissza az eredeti témára, vagyis a kritizálásra váró történetre.

Most jönne az, hogy: ,,Ez is a tipikus fanfiction-ök közé tartozik, szóval egy nagy rakás sza... Akarom mondani, egy nagy rakás bénaság!" Aha, de nem ennél a sztorinál! Ja... izé... Valami kimaradt.

Írta: 

Kirtizálja: Ő! Vagyis én! Vagyis Lexa! Vagyis Alexandra! Vagyis Alexastorylove! Vagyis túl sok a vagyis.

Kezdjük azzal, hogy fogalmam sem volt eddig, hogy ki a fene az a Jacob Sartorius, de hála az én google barátomnak, most már tudom, hogy egy 14 éves énekes. Aki fiú. És gyerek feje van. Már bocsi! Mondjuk jobban örültem volna, ha egy Shawn Mendes fanfiction-ről kéne kritikát írnom, mert ő az egyik kedvenc énekesem (egy hete körülbelül). Na szóval. A külalakról nem tudom, hogy mit mondjak. ,,Ez is valami táncos sztori lesz!" Gondoltam magamban, miközben megnéztem a borítót. A fülszöveg nem sokat árult el, ezért én sem mondok semmit nektek.

Ennyi lett volna! Sziasztok!

.

.

Te még mindig itt vagy? Menj, és ahelyett, hogy kritikát kérsz tőlem, inkább olvasd el!

.

Oké! Mégis írok kritikát. Kezdjük a belkülalakkal. Ahogy ránézel a szövegre, valami szemet szúr. Kevés a gondolat leírás, és inkább figyelsz a párbeszédre. A főszereplőz tipikus szülőkkel áldotta meg őt, amolyan ,,nem törődöm a gyerekkel". Mondjuk még csak 14 éves... Elvileg. Legalábbis itt ez írják! Na mindegy. Nekem csak ez az egy problémám volt a sztorival. Túl sok a párbeszéd, és kevés a gondolat, környezet leírás. Ezt próbáld kijavítani, és szuper lesz. Mondjuk nekem így is tetszik, de nem úgy, mint egy átlagos könyv, mert... Mert van az a hiba benne, amit épp az előbb mondtam el. Szóval abszolút jó, és nem az a tipikus fanfiction. Ezennel hivatalosan is gratulálok, hogy nem egy bénaság fanfiction-t írtál. *Taps* *Lexa átnyújtja a díjat* *Író elveszi, és megköszöni* Vége! Most már tényleg, szóval ne görgess lefelé, mert nincs tovább. Sziasztok!