Daddy's Toys

674 70 20
                                    

1997.

A reggel nyugodtan telt, Becky csendes volt, nyugodt és nem történt semmi kellemetlen dolog. Délelőtt. A fürdőben voltam, Becky ruháit szortíroztam. Rettentően gyorsan nőtt, volt, hogy az egyik nap fel tudott venni egy ruhát, de másnap már rövid volt neki.  Becky a szobában volt, mikor ott hagytam még a játékaival játszott. 

- Becky kincsem mi lenne...? - kezdtem, de torkomon akadt a szó és megtorpantam az ajtóban. A lányom az egyik kézifegyveremet szorongatta és pont felém tartotta. - Becky édesem - kezdtem nyugodtam, mert tudtam, hogyha felemelem a hangom összerezzen és véletlenül meghúzhatja a ravaszt. - tedd azt le szépen!

- Miért? - nézett rám bociszemekkel. 

- Mert... Mert azok apa játékai - nyújtottam felé a kezem. - Te játszol a tieiddel, én pedig játszom ezekkel, rendben? - léptem felé óvatosan. 

- Jó - engedte le a fegyvert, én pedig gyorsan elvettem tőle. Visszatettem a helyére, közben folyamatosan azon gondolkodva, hogy mégis hogyan találhatta meg. Mikor visszamentem Rebeccához könnyes szemekkel, bűnbánóan nézett fel rám. - Most mérges vagy - motyogta, én pedig azonnal a karjaimba vettem. 

- Dehogy vagyok  mérges - adtam puszit a homlokára. - csak nem szeretném, hogy azokkal játssz. 

- Miért? - bújt hozzám és hosszúra nőtt tincseimet kezdte piszkálni. 

- Mert ezek veszélyes játékok, megsérülhetsz. Ne nyúlj hozzájuk rendben? Ígérd meg, hogy nem nyúlsz hozzájuk többet! - simogattam az arcát. 

- Megígérem - adott puszit. - Nem fogom piszkálni a játékaidat - jelent meg hatalmas mosoly az arcán, én pedig szorosan magamhoz öleltem. 

The Winter's DaughterKde žijí příběhy. Začni objevovat