Új kezdet

8 0 0
                                    

A taxiból kiszállva sóhajtottam.Eluralkodott rajtam az a tipikus "idegenbe vagyok" érzés és nem engedett.Ahogy körbenéztem minden olyan szokatlan volt számomra.Hollókőn már megszoktam hogy alig jár 1-1 kocsi,a gyerekek futkározását a poros utcákon,az idős emberek beszélgetését kora este a házak elött,a tyúkok szabadon rohangálását az utcán,és a tehenek legelését.A csöndet.A nyugalmat.A 8 óra után lekapcsolódó lámpákat.
Itt pedig..minden olyan szokatlan volt.Autók végtelennek tűnő számban dudáltak egymásra,az emberek rohangáltak,a buszmegállók tömve voltak,a villamosok nyikorogtak,a közeli plázában az üveges étteremrésznél emberek tárgyaltak,randiztak vagy csak szimplán lógtak.A dunán sétahajók úszkálltak,és a Gellért hegyről a szabadságszobor nézett le rám nevetve.Szerencsére mi egy viszonylag nyugis utcát kaptunk,de mivel kicsit magasabb részen vagyunk pont rálátok mindenre.
-Beka gyere már megnézni a keccót.Írtó menő,sokkal jobb mint a képeken-kiáltotta nekem James a bátyám az erkélyről.A házat csak anyuék látták élőbe de mivel minden zugát lefotózták nekünk pontosan tudtuk hogy néz ki.
-Oké,jövök-mosolyodtam el,és a kocsiból kivéve két bőröndöt meg egy sporttáskát elindultam a nagy narancssárga társasház felé.A házban velünk együtt négy család lakik.2 lent,2 fent.Mi egy fenti helyet kaptunk meg.Miközben vagy hússzor férre álltam hogy a bútórszállítoknak meg apunak ne legyek útba végre beértem.A kertet is rendesen körbeszemléltem de mivel csak az elejét lattam,nem tudtam meg sokmindent,csak azt hogy tele van virággal,és a ház bejárata felé,egy díszköves járda visz,körülötte friss fű van.Az ajtón belépve,kissé hűvös levegő csapott meg,de jólesett a légkondis lakásba belépni,a kinti dögmeleg után.Jobb és bal oldalon is volt egy ajtó,középen pedig egy lépcső ami felfelé vezetett.Elindultam fel,miközben apu kivette a kezemből a bőröndöket hogy segítsen felvinni a lépcsőn.Hálásan néztem rá.
-Huu de dögmeleg van-fújta ki a levegőt miközbe felértünk.
-Hát az biztos-sóhajtottam.
-Második ajtó..-mondta.Hát mindha nem jönnék rá.Az első ajtó csukva volt,gondolom a bent lakó emberek vagy elmentek,vagy éppen bent élvezik a nyár utolsó napjait.A második ajtó pedig tárva nyitva volt,ki-be mentek a bútórszállítok.
Lassan odavánszorogtam,majd belépve körbenéztem.Hű.Hát nem túlzott James amikor aztmondta tök jól néz ki.Amikor belépsz,rögtön a hatalmas nappaliban találod magad,ami egybe van a konyhával.A konyha be van rendezve(érdekes lett volna ha nem)egy kis franciakonyha volt,viszont a nappali üresen állt,csak a cuccaink voltak "bedobva" középre.
A fürdőszoba külön volt a wc-től,nagyon tetszett a fürdő főleg a sarokkád,mindig akartam egy olyat mert egészen eddig sose volt kádunk.
Aztán volt három szoba.Jamesé,anyuéké és végül az enyém.Ezt a szobát már képről kinéztem magamnak,és nem csak azért mert ez a legnagyobb(kb amúgy közepesen nagy)hanem azért is mert olyan az ablak,hogy belülről bele lehet ülni,és pont a városra néz.Mindig is akartam egy ilyen ablakot.A szobámba belépve körbenéztem és próbáltam megbarárkozni az  üres szobámmal.A színe barack(direkt ilyenre kértük)és még csak a puha fehér kör alakú szőnyegem van berakva középre,mert amúgy a szobám padlója gerendás.Imádom azt a szőnyeget,szeretek ráfeküdve olvasni.
-Na mit szólsz?-jött be a szobámba anyu,és egyik tincsemet hátrasimítva mosolyogva nézett rám.
-Ez a ház írtó csúcs..-lelkesedtem.
-Hát igen.De berendezve csúcsabb lesz,szóval irány a pakolás.-mondta anyu,mire kimentem a szobából és a bútórszállítókkal meg a szüleimmel reggel pontban 08:00-kor elkezdtük berendezni az új házunkat.

Rebeka naplójaTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang