A kerítés pár centire esett tőlem, de a fekete csődör körülöttünk rohangált. Ijedtembe hátra is estem de fel is álltam nemsokkal utána. Jack vissza támasztotta a kerítést,hogy a lovak ne szökjenek ki. Szívem hangosan és egyre gyorsabban dobolt,ahogy láttam a csődör előttem áll.
-Jack...mit csináljak?-kétségbe esetten néztem a fiúra.
-Menjünk!-indult meg a kijárat felé.Nem. Nem hagyhatom itt. Kitudja hova megy el,mi üti el. Viszont azt se akarom,hogy visszazárjuk a helyére,mert akkor másnak esik áldozatául...
Döntés képtelen voltam. Inkább hagyjuk szabadon,hátha az erődben otthonra lel. A kijárat fele siető fiúhoz szaladtam. A csődör csak állt és nézett utánunk.
-Én megyek most.-mutattam a másik irányba,amerre otthonom van.-csak intett és elment.
***
Ez így nem mehet tovább. Dőltem ágyamra. Jackkal nem akarok szóba állni többet. Én sem értem magam, de ez így lesz rendjén. Mindig is visszahúzódó és makacs személyiség voltam. Gondolataimból a telefon csörgése zakkantott ki.
-Szia kicsim. Sajnálom,hogy most közlöm a hírt,de el kell utaznom Londonba, és fogalmam sincs mikor érek majd haza.
-Rendben,semmi gond.
-Vigyázz magadra,puszi!Na most kitudja meddig egyedül leszek itthon de legalább enyém a ház. Anyával mindig is jó kapcsolatot ápoltam,mindent megbeszélünk,mindent együtt csinálunk,persze ha itthon van...Ő jelenleg az egyetlen személy akiben megbízom.
***
A szomszéd kakas kukorékolására keltem. Kinyujtottam végtagjaim, majd kelletlenül feltápászkodtam ágyamból. Letotyogtam a lépcsőn, majd elkeszítettem egy tojás rántottát.
10:05 néztem a nappali fölött csüngő órára.Miután átöltöztem,kontyba fogtam hajam. Mi lehet azzal a fekete szépséggel?
El kellene mennem a vágóhídra,hátha még ott találom a csődört.
Nagy lendültettel léptem ki a bejárati ajtón,majd sietősen indultam el célpontomhoz.A kapuhoz értem,majd óvatosan bekukkantottam a rácsok között.
A csődör ugyanabban a karámban állt amiben legelőször láttam. Megkönnyebüllt gondolatom egy karámhoz sétáló fickó zavarta meg.
Egy kötéllel igyekezett be a karám ajtaján,majd hirtelen és durván kötötte meg a fekete lovat. Hirtelen belém szorult a levegő. Féltem.
A csődört nagy erővel rángatták,persze a ló nem hagyta magát. Nehézkesen elvitték egy helyiségbe.
Óvatosan kinyitottam a kaput,amit egy nyikorgás kísért. Halk léptekkel érkeztem meg egy falhoz,ami mögül kinéztem.
-Ezzel a lóval semmit nem lehet kezdeni! Tiszta idióta.-rángatta fejét a csődörnek a fickó. Sokkoltan néztem az állat szenvedését.
-Eladjuk?-kérdezte egy másik tömzsi férfi.
-Nem,levágjuk.-rángatta meg újra a ló fejét.
-Nem!-csúszott ki a számon,majd elcsuklott a hangom,és számhoz kaptam kezem. A két férfi idegesen kapta felém a fejét, a csődör pedig egy segítség kérő pillantással. A két férfi nagy erővel indult meg felém.Hellóka,itt az új rész remélhetőleg tetszett. Ha igen akkor jelezd.
YOU ARE READING
Megmentve
RandomRebeka White vagyok egy 15 éves lány. Az életem legjobb dolga volt a lovaglás,és a lovak. Mit megadnék azért,hogy újra átérezzem az érzést. Részlet: "Különbözött a többitől,de nem csak a színében. Nyugtalanul vágtázott össze-vissza amit egy-egy bak...