Vérvörös csillag {Befejezett}

Az utólsó csata

Két év telt el azóta, hogy Adonis tizenhat lett. Markus egy éve elnyerte a szabadságát ezzel követte Kastort, és it hagyva engem. A mostani viadal más lesz. Most egyedül fogok megküzdeni tíz harcossal. Ez a nagy esélyem ha szabadulni szeretnék. Viszont nagyon nehéz lesz, nem lesz most ott Kastor és Markus, hogy segítsen és megvégyen ha bajban vagyok. Nem féltem a tervem kész volt csak jól kellett megcsinálnom. A viadalra vártam. Adonis lejött hozzám- Szia remélem minden rendben lesz. - mondta majd megcsókolt és elment. Nagyon  izgultam az ellenfeleimet már felkonferálták. Most én jöttem. -És most a harcos aki minden harcát megnyerte a rettenthetetlen Vérvörös Csillag Ariella.- a tömeg hatalmas üdvrivalgásba tört ki mire én beléptem. Most is lehetett fegyvert választani és ott volt a ló is. A dominusok elmondták, hogy a nyertes most is elnyeri a szabadságát. A tömeg egységesen elkezdte kántálni a nevem. A dominus leintette őket. Megkezdődött a viadal. A tervem első fázisa életbe lépett. Elezdtem a fegyvertár felé sprintelni és elvettem egy ílyat, egy tegez nyilat és két gladiust. Sikerült majd füttyentettem a lónak, hogy jöjjön és jött is. Felugrottam a hátára majd felajzottam az íjamat. Lőttem mint mindig, most is célt talált. Ezt addig ismételtem amíg el nem fogyott a vesszőm, de mint múltkor most is csak 5 volt. Miután ezzel letudtam az ellenfelim felét és kardot rántottam. A lóról most nem száltam le bár tudtam a kard, nem ér le a ló hátáról, mert ez közelharci fegyver. Feláltam a ló hátára és eldobtam az egyik kardom ami valakinek a fejébe állt. A tömeg örjöngött az izgalomtól és a vér látványától amitől én legszívesebben okádtam volna. Leugrottam a lovam hátáról és ráérkezten az egyik ellenfelemre és átvágtam a torkát. Már csak hárman voltak. Én kirántottam a kardomat az eddigi megöltekből és felvettem a támadó állást. Rendszertelenül és össze szedettlenül támadtak szóval könnyű szerrel hárítottam a csapásaikat. Az egyik kirontott én meg levágtan egy gyosr mozdulattal. Ketten maradtak. Ismételten elhajitottam a kardomat és most is célt talált. Az ellenfelem halálhörgése új erőt adott, hogy végezzék utolsó ellenfelekkel. Nagydarab erős kőtésű fickó volt. Kicsit idősnek tünt. -Most megöllek te sajha és enyém lesz a hírnév és a szabadság is. - mondta. Felröhögtem. Már annyi ilyen fenyegetést kaptam, hogy egyszerűen már nem féltem tőlük, mint ahogy a haláltól sem. -Tudod már sokan ígértek ezt és még mindig itt vagyok.- mondtam neki majd támadásba lendültem. Erős ellenfél volt de nem ilyedtem meg tőlle túl sokat harcoltam már. De tévdtem két erős mozdulattal lefegyverzett és ott áltam fegyvertelenül, kiszolgáltatva egy fegyveres férfinak. Nem tudtam mit tegyek de egyben biztos voltam nem halhattam meg most itt a cél előtt nem szabad. A kardjával felém döfött de én megfogtam és kicsavartam a kezéből majd bele állítottam a torkába. Összeesett és meghalt. Én nyertem a viadalt ami azt jelentette szabad vagyok. A tömeg egyszerre kántálta a nevem.  Dominus felált leintette a töeget majd ezt mondta. - A győztes Ariella ami azt jelenti elnyerte a szabadságát. - amikor kimondta ezeket a szavakat a boldogságtól sírni kezdtem majd a homokba rogytam. Néhány perc utam kivonultam az arénából és tudtam már soha többé nem kell visszamennem, és nem is fogok. Este a medicus ellátta a sebeim majd gyorsan lefeküdtem aludni.

~Sziasztok itt az új rész remélem tetszik. Véleményt nyugottan. ~