How to train your wolf

5. fejezet: A lekváros kenyér, a büntetőmunka és az unikornis

Alig bírtam aludni egész este. Gondolataim csak az iskola körül forogtak. Nagy nehezen végül sikerült lehunynom szemeim. Másnap reggel egy arcomba dobott párnára ébredtem.
- Mi van?- morrantam fel, miközben fejemről levakartam Mochit.

- Reggel van Csipkerózsika! Fel kéne menni reggelizni.- vigyorgott rám barátnőm teljes hadi felszerelésben.

- Mióta vagy te fent?- nyögtem, majd fejemre húztam a takarót.- Még öt percet kérek!

Lily egy jól irányzott mozdulattal lekapta rólam a takarót. Összegömbölyödve sandítottam a lányra.

- Nem fogsz hagyni mi?

- Eltaláltad!- vigyorgott gonoszan. Nagyot sóhajtva kászálódtam ki az ágyból. Nyuszis papucsomban elcsoszogtam a fürdőig. Megmosakodtam, kifésültem barna hajkoronámat, felkapkodtam az egyenruhát és fáradtan megálltam Lily mellett. - Hozzá kell szoknom ehhez az egészhez!- döntöttem vállára a fejem. Nevetve belém karolt és kihúzott a szobából. Legnagyobb örömömre Parkinsonba ütköztünk.

- Vigyázz hova lépsz koldus!- fújt rám akár egy macska.

- Neked is jó reggelt, Parkinson-kor!- ásítottam, majd elhaladtunk mellette. Túl álmos voltam ahhoz,hogy visszaszóljak. Lementünk a lépcsőkön a klubhelyiségbe, és legnagyobb örömömre még egy általam kedvelt személybe botlottam.

- Nem látsz a szemedtől törpe?!- förmedt rám.
- Anyád a törpe!- néztem fel rá dühösen. Sikeresen felébredtem!

- Kathe! Nyugi!- fogta meg a vállam Lily.

- Hogy mit mondtál?!- villant rám a szeme.

- Mosasd ki a füled, cicababa!- mosolyogtam gúnyosan. - Nem ártana!

Egy hirtelen mozdulattal megragadta a karom,mire felszisszentem.

- Te velem ne feleselj!- sziszegett vészjóslóan.- A helyedben én inkább csendben maradnék!

- Engedj el!- markoltam meg szabad kezemmel az övét, de mindhiába.- Azt mondtam engedj el!

- Malfoy engedd el Kathet!- emelte fel hangját Lily, mire mindenki felénk nézett.

- Heathaway neked kuss!- nézett barátnőmre, majd vissza rám.- Könyörögj és akkor talán elengedlek.

- Ó most nagyon "menőnek" érzed magad mi Barbie baba?!- nevettem fel, majd szabad kezemmel egy öklöst adtam az orrába. Draco elengedte a balom, majd jobbját a vérző pontra tette.

- Mi a-?!- döbbenten nézett rám. "Haha erre nem számítottál mi?"

- Ide figyelj ficsúrkám!- ragadtam meg ingénél fogva.- Velem azt csinálsz amit akarsz, azt mondasz rám amit akarsz! De a barátaimra még csak rá se nézz!- suttogtam neki. Lazán ellöktem magamtól. Körbe néztem. - Mit bámultok?! Nincs jobb dolgotok?

Mindenki gyorsan el is iszkolt. Egy fekete hajú srác egyenesen a szemembe nézett haverjaival,majd füttyentett egyet.

- Nem is rossz, Mardekár hercegnője!

- Anyád!- horkantam fel, de mielőtt bármi történhetett volna elkezdett húzni Lily.

- Ennyi kaland épp elég lesz mára!- kuncogott fel.

- Erről Piton hallani fog!- kiabált utánam Draco, mire felmutattam középső ujjam. Kibújtunk a portré lyukon.

- Esküszöm a szőke hajánál fogva fogom egyszer és-

- Jó

- reggelt!- köszöntek kedvenc ikreim.

-Freddie! Georgie!- ugrottam a nyakukba.