How to train your wolf

6.fejezet: Bájitaltan és a többi

A legendás lények gondozása után semmi izgalmas nem történt. Robot szerű bemutatkozás, majd tananyag tanulás. Kivétel persze a bájitaltan. Előre féltem ettől az órától és Pitontól. Tankönyveimmel a kezemben rohantam Lilyvel az oldalamon.

- Pontosan miért rohanunk?- támaszkodtam meg a térdemen.

- Egyik ok a jó hely. A másik szeretnéd ha Piton kipécézne magának?- fordult hátra,majd karomat megragadva húzni kezdett. A bájital terem előtt a falnak támaszkodva néztem barátnőmre.

- Nem akarohk bemennih odah- lihegtem.

- Nyugih, annyirah nhem rossz- mosolygott rám barátnőm. Mikor végre sikeresen kipihegtük magunkat, a terem felé vettük az irányt. Sikeresen felbuktam a küszöbben. Remek! Piton a tanári asztal mögött állt. Érkezésünkre -illetve taknyolásom hangjára- felénk fordult.

- Lám lám! Miss Black, miss Heathaway minek tisztelhetem, hogy előbb érkeztek az órámra?- mért végig minket karba tett kézzel.

- A kíváncsiság tanár úr! Érdekel mit fogunk tanulni ma!- mutatott Lily egy 10/10-es fogsoros mosolyt. Piton morgással lereagálta, mi meg helyet foglaltunk a harmadik sorba. Szépen lassan beszállingóztak az emberek. Most a Mardekár és a Hollóhát volt együtt. Valahogy nem jöttek be a jó tanulók, akik abba a házba kerültek. Tipikusan azok stréberek akik mindenből tökéletesek és csak a tanulással töltik az idejüket. Én se vagyok hülye, soha nem buktam semmiből, de azért tudtam mikor kell szórakozni. Egy szóval nem tanultam túl magam. Mondjuk, ha megtenném lehet én is jobb jegyeket szereznék. Na de vissza a bajitaltanra!

- Most, hogy mindenki itt van egy új tanulóval lettünk gazdagabbak.- nézett rám.- Miss Black óhajt bemutatkozni?

- Nem igazán tanár úr!- vontam vállat.

- Rendben. A mai órán....- kezdte el mondani Piton az anyagot, de nem igazán figyeltem. Jobban lekötött a rajzolgatás. Előttem lévő pergamenen jegyzeteltem, közben firkantgattam.

~*~

Így ment ez a második óra végéig, mint kiderült ma még csak a tavalyi elméleteket néztük át. Elégedetten mértem végig a rajzom, ami egy farkast ábrázolt.

Már Lily bökdösött, hogy menni kéne mikor egy hangot hallottam a másik oldalamon.

- Tök jól rajzolsz!

Unottan felnéztem, mire egy szőke hajú kék szemű lány mosolygott rám.

- Köszi!- vontam fel a szemöldököm. Furcsálltam, hogy egy hollóhátas szóban elegyedik egy mardekárossal.

- Luna Lowegood- nyújtotta felém a kezét.

- Katherine Black!- ráztam meg.- Ő pedig Lily Heathaway.

- Hali!- intett barátnőm.

- Bocsi, hogy megkérdezem, de hogy-hogy beszélgetsz velünk? Mármint elég fura ez a szitu nem?- kérdeztem.

Mosolyogva vállat vont.

- Ti nem vagy olyanok, mint ők- bökött Parkinsonék felé, akik épp nyaltak Pitonnak.- És kedvem támadt megdicsérni a rajzodat.

- Na abban egyet érthetünk, hogy nem vagyok Parkinson 2!- horkantam fel.

- Pedig olyan jóól kijöttök!- gügyögött nekem Lily.

- Maradj már!- löktem meg nevetve. Lunával és Lilyvel kézen fogva mentünk ki a teremből.

- De professzor úr! Én nem csináltam semmit!- hitetlenkedett Malfoy.- Miért kell nekem is büntetőmunkát csinálnom?!