Songs from my Heart

Caught in a Lie (JinMin)

Cím: Caught in a lie (Hazugságon kapva)
Páros: JinMin
Műfaj: shounen ai, slash,yaoi, songfic, hurt/comfort, bandfic
Besorolás: +18(bár nem ezen van a fő hangsúly)
Összefoglalás: Ezt a kis szösszenetet (ami közel 13 oldal, de mindegy :D) Jimin Lie című számára írtam. Remélem elnyeri a tetszéseteket, és inkább most hanyagolnám az összefoglaló részt. Hagyom inkább, hogy végig olvassátok :)

Mondd,

Az édes mosolyoddal,

Mondd úgy, hogy a fülembe suttogsz

Gyengén simogatásra ébredtem álmaim világából, mely viszonylag békésnek voltak mondhatók. Mikor alvótársam érzékelte, hogy egyszerű cirógatásokra nem fogok felkelni, más taktikát vetett be ellenem. Apró csókokkal haladt végig a karomon, belepuszilt nyakamba, majd az arcomra, végül fejemet maga felé fordítva csókolt ajkaimra. Ez a lehetőséget nem hagy hagytam ki, így -a csókunkat nem megszakítva -döntöttem magam alá az ágyban és egyből bejutást kértem a gyönyörű ajkak közé, és elmélyítettem csókunkat. Felemelő érzés volt erre kelnem, és azt kívánom, hogy a jövőben is csak ilyen reggeleim legyenek.

- Most már elég lesz! Tudod, hogy reggelit kell csinálnom -mondta suttogva egyetlen szerelmem Seok Jin, miután sikeresen kitért csókjaim elől.

- Tudom, de olyan jó így reggel csak lustálkodni egy kicsit, és élvezni, hogy így kettesben lehetünk. -Bújtam szenvedve a nyakhajlatába, ugyanis mostanában tényleg csak reggel tudunk így szerelmeskedni egymással, mivel most van a comeback-ünk is. Ráadásul szóló dalaink is vannak, ami kétszer-háromszor annyi melót igényel tőlünk.

És persze ebből jön az is, hogy a nap végén a dormban már gyakorlatilag megvacsorázunk, lefürdünk, és már megyünk is aludni. Sőt, néha az evést és a zuhanyzást már korábban az edzőtermünknél is megejtjük, így azok is kimaradnak otthon. Jin pedig mindig utolsóként végez, és mire a szobánkba ér, én már rég nem a bárányokat számolom. Így viszont tényleg csak reggel tudtunk úgy igazán csókot váltani egymással, mert este ehhez már túl fáradtak vagyunk, vagy csak az egyikünk ad a másiknak egy jó éjt puszit, és ennyi.

- Én ezt értem, de akkor is mennem kell reggelit készíteni. Mi lenne, ha segítenél nekem? Így még többet lennénk most egymás mellett.

- Jó... Elkészülök, és utána megyek segíteni -bár a főzéshez nem volt igazán kedvem, amit Jin is kihallhatott a hangomból, de a közös együttlétnek semmilyen variációját nem vagyok képes visszautasítani. Tényleg nem volt kedvem felkelni az ágyamból, amit már egy ideje párommal osztok meg, hála Suga Hyung-nak, amiért cserélt velem alvórészt. De már megígértem, így gyorsan válogatok magamnak ruhát egyszerűen felkapva az első kezembe kerülő darabokat -úgyis edző cuccot kell majd cserélnem a próbára -és már mehetek is a fürdőbe. Jelenleg, mivel a többiek még alszanak, teljesen üres a helység. Legalább nem kell sorban állnom, hogy megmosakodjak. Gyorsan elvégzem a teendőimet, és már rohanok is Jin-nek segíteni.

Mire végzünk a reggeli elkészítésével, amiben, meg kell, mondjam, eléggé keveset tudtam csak segíteni. Persze én megmondtam, hogy az ilyen nem nekem való. Mindegy! Szóval, mikor az ennivaló az asztalra került, mentünk ébresztgetni a többieket. Párom gyorsan elment a fürdőbe, szintén felöltözni, majd sorra utána a többiek is elkészültek. Aztán végre asztalhoz ülhettünk. Bár nem beszéltünk sokat, de most mindnyájunkat szüksége volt erre a csöndes étkezésre. Utána jönnek a hajtások, meg a sok hangpróba, ami nem csak a hangunkat, de a hallásunkat is megterheli valamilyen szinten.