[FAIRY TAIL] Fejjel lefelé szebb a világ'' Szünetel ''

2. Miért vagyok itt?

Mikor felébredtem, egy szobában voltam mely szinte teljesen sötét volt. Csak az ajtón beszűrődő fényt láttam, plusz még isteni illatok is bolyongtak a levegőben. Mikor szemem hozzászokott a sötétséghez, kikászálódtam az ágyból, kiléptem az ajtón és követtem azt az ínycsiklandozó illatot. Miközben a házban bolyongtam nesztelenül, volt egy kis időm végiggondolni, hogy miért is vagyok még életben.
- Jaj hogy a fenébe tudott az a valami megmenteni és egyáltalán miért?! Én ezt nem akarom - szólaltam meg kicsit hangosan. Ekkor hangokat és lábdobogást hallottam az előttem nem túl messzire lévő lépcső felől.

Vissza akartam rohanni a
"Szobám"- ba, de nem emlékeztem melyik az az ajtó. Így hát nem volt más választásom, találomra bementem az egyiken, és szerencsém volt, mert jól választottam. Befeküdtem az ágyba és alvást színleltem.
A kilincs lenyomódott, összerezzentem. Valaki benyitott. Nem is tudom miért, de valami különöset éreztem mikor közelebb jött. Nem mertem kinyitni a szemem és már a kezem is elkezdett remegni. A léptei nesztelenek, azt sem hallottam, hogy leül az ágyra csak éreztem ahogyan az, besüpped alatta.

-Ki vagy te, és miket rejtegetsz előlünk-mondta halkan de félelmetes hangon ezután felkiabált valaki, hogy menjen le.

Hallottam ahogy becsukja az ajtót, ahogy letrappolt a lépcsőn és beszélgetésbe kezdett valakivel. Nem bírtam tovább. Megint kimásztam az ágyból, és kimentem az ajtó, de most még csöndesebben, mint azelőtt. Óvatosa lementem a lépcsőn. Egy szobát pillantottam meg, melyből fény szűrődött ki, és vékony japán ajtaja(mely akár olyan volt mint a papír) résnyire volt nyitva, de pont belehetett látni rajta. Odaálltam és bekukkantottam."Mázli!" mindent és mindenkit láttam. A szobában négyen voltak. Egy lány, két fiú és egy férfi. A lány bár háttal állt nekem, láttam rajta,hogy nagyon szép. Kék haja hullámos fürtökben hullott vállára. Karcsú volt, hófehér bőrrel. A mellette álló fiú szintén háttal állt nekem. Sötétkék haja már-már feketének hatott. Ahogy végignéztem rajta , láttam, hogy nincs rajta más csak egy bokszer. Gyorsan elkaptam a tekintetem. Láttam egy férfit aki a falat támasztotta. Mogyoróbarna haja, kis lófarokba volt fogva és szájában egy cigaretta füstölgött. Magas volt és kigyúrt. Volt bent egy kanapé is amin egy fiú terpeszkedett. Rózsaszín haja szinte már tüskékben állt a fajén minden irányban. Smaragdzöld szemei szinte megbabonázták az embert. Kidolgozott felsőteste és kockás hasa volt. Nyakában egy különös pikkelyes sál volt. Felette egy kék macska lebegett nagy, fehér szárnyai segítségével. Egyvalami viszont közös volt bennük. Mégpedig az a bizonyos jel melyet mindegyikük hordozott.

,,- Na álljunk meg egy pillanatra!!!Kék és rózsaszín haj?!Egy repülő macska és egy nudista srác?!Ez biztos csak valami rossz álom. Igen egy álom... már csak a kamu szüleim kellenek.Lehet, hogy az öngyilkosságot is csak álmodtam?- a biztonság kedvéért megcsíptem magam és vártam a csodát. Nem történt semmi és még fájt is. Ekkor meghallottam a beszélgetés témáját .

-Natsu minek hoztad ide , tudod, hogy csak bajt hoz ránk! Jobb lenne neki ha vissza menne-förmedt rá a kék hajú lány( legalább megtudtam a nevét a srácnak)
-Júvia te idióta!! Nem figyelted Lucy életét?! 16 éves! Már rég kijött az árvaházból.-kiáltott rá Natsu azt hiszem Juviára.

-most az egyszer igaza van.- állt oda mellé a boxeres srác.-Jaj ne szórakozz gray-sama!! -úgy látszik már az ő nevét is tudom. Elkezdtek veszekedni, én meg csak álltam ott tátott szájjal, hogy rajtam vitatkoznak. A cigarettás pasi rácsapott a kanapé előtt lévő asztalra, minek köszönhetően a veszekedők elkerekedett szemmel figyeltek fel rá.
-Ez hülyeség. Ne veszekedjetek, mert felébresztitek Lucy-t.
-Aki már nem alszik... -szólalt meg mögöttem egy férfias hang, és egy hideg kéz letapizta a vállamat. A szívem a torkomban dobogott és készült kiszakadni onnan. A szobában mindenki elnémult. Elkezdtem remegni. Ekkor kitárult előttem az ajtó, és minden tekintet rám szegeződött.

Na hát ez is megvan. Remélem még igy is tetszett, mert történt egy kis baleset ezzel a résszel.
Mi a barátnőmmel telefonon vagy video csettel baszéljük át a részeket.
Éppen kész voltunk a résszel amikor már csak a kibajavítás kellett. Mindketten meg tudjuk nyitni és írni a könyvet.
És mikor kértem, hogy mentse le, hogy én is meg tudjam nézni, a fele kitörlődött az eddigi írásnak. Ráadásul 21:30 volt és nekem emlékezetből kellett visszaírnom amásik felét. LOL.😹