Bábel, SzJG, Bexi, IOV-idézetek

Bexi •2•

Én megkérdezem Balogh urat, nincs-e valami megüresedés a kiadóban – tervezgetett Bogyó. – Eszedbe ne jusson! – förmedt rá Körte.
– Akkor izé – gondolkodott tovább Bogyó.

Nem érdekelnek majd a rajongólányok, akik brutális üzeneteket küldözgetnek, fehérneműs képeket, vagy még ennél is durvábbat. Nem fog érdekelni, mert állandóan ezen a Bekán fogsz agyalni, meg a hülye volt barátján, aki pokollá teszi az életedet. Lesz, hogy szomorú leszel. Igen, erről beszélek, hihetetlennek tűnik, de igaz. És nem fog feldobni a sok Beka-pótlék sem, mert egyedül őt akarod majd, hiába. Mindig közbejön majd valami, te meg őrlődsz, és egyetlen lány után futsz majd. Nem hiszed el ezt az egészet? Akkor hülye vagy, én a jövőből jöttem, csak azért, hogy ezt elmondjam, figyeljél már rám! Na. Húzzál be a producerhez, és kérj másik duettpartnert, amíg nem késő".

– Jó, bocs, ez hülyeség volt. Tényleg nincs semmilyen istállótakarító fiú – néztem rá mosolyogva.

– Tudom. Most már – sóhajtotta a fejét ingatva. – Miért zavart volna, ha lett volna? – kérdeztem szórakozottan.
– Nem zavart, csak idegesített – szépítette a dolgokat. – Nem akarok beleszólni – hajolt oda hozzánk Körte. – De a gombászsrác üzent, amíg a mosdóban voltál, hogy majd hívd vissza.
– Rendben – bólogattam hevesen, Márk pedig rezzenéstelen arccal nézett ránk. – Milyen gombász? Mi van?
– A gyerek nem mesélte? A napi erdei sétája közben összefutott azzal az izmos felsőtestű gombászfiúval, akivel aztán napi szinten... gombásztak – improvizált Körte, én pedig minden igyekezetemmel azon voltam, hogy ne nevessem el magam.
– Na menjetek a francba – dőlt hátra Márk.