Az alkotás kényszere

Alkotás, de nem művészet

Isten boríts meg! De gyenge volt az előző rész. Ha idáig eljutottál kedves olvasó, gratulálok. Látszik, hogy én sem írtam még könyvet. De akkor mit írtam? Verset. De azt nem unalomból és nem kényszerből, szóval ebben a könyvben ez nem számít. (Azokat lányoknak írom, de az a téma máshová való. *kacsint* *kacsint*) A verseken kívül a munkámmal is foglalkoztam. Nem csak akkor, amikor dolgoztam, hanem néha csak úgy nekiálltam mindenféle kötelezettség nélkül dolgozni. Ezek szerint író vagyok? :O ... Nem. ... ... Szoftverfejlesztő. *cirip* *cirip* Szóval ja. Programokat írok. Alkalmazásokat alkotok. #alliteráció
Itthon szinte csak ehhez van kedvem, de ha unatkozok, akkor is ezt tenném legszívesebben. Mikor órán ülök, akkor is a füzetbe a millió dolláros ötleteim főbb részeinek a kódja kerül. De mitől van ez? Miért kell ezt tennem? Máshogy is el lehet foglalni magunkat. Mi miért pont alkotunk? Próbáljuk meg kideríteni!