Az alkotás kényszere

Élsz még?

Na heló! Mi a helyzet? Semmi? Az jó. 😏 Hogy velem? Hát, tudod rég voltam itt. El voltam foglalva. Suli, munka, fellépések, ilyesmi... Van teendő bőven. Ilyen ez a mókuskerék. Bele lehet őrülni, komolyan mondom. Jó lenne már kiszakadni egy kicsit a világból. Szerinted is? Na! Szuper. Elmehetnénk valahova. De komolyan, már unom az egészet, hogy minden nap ugyanolyan és csak egy beakadt lemezt próbálunk lejátszani sikertelenül. Kéne valami újdonság. Nem is tudom. Ha jó idő van, suli után elmehetnénk parkour-özni. Tudom, hogy kicsit veszélyes, de mégis feldobja az uncsi sétákat. Nem mintha utálnék sétálni, szeretem amúgy. El tudok gondolkodni akkor az élet nagy dolgain, hogy miért úgy vannak a dolgok ahogy. Például, hogy hogyan bírtam ki eddig az évben tenni a dolgom kizökkenés nélkül. Na de mosmár találjunk ki valamit! Menjünk táncházba, mint tavaly, hisz az tök jó volt. Új emberek, szórakozás, kimozdulás. Meg Fehérvár amúgyis tetszik. Van ott élet. Talán nekünk is erőt ad a hétköznapokhoz. Alkossunk élményeket meg emlékelet! 😉

A folytatáshoz ihletet adta: blankusz16 (tessék követni itt wp-on)