Az alkotás kényszere

Még több unalom

Először azt derítsük ki, hogy miért unatkozunk. Mi okozza és miért jó.

Az emberi természet. Nem ösztönből tesszük, amit teszünk. Hanem a tudás miatt. Tudni akarunk mindent. Ezért vannak fizikusok, biológusok, űrkutatók, tudósok. (Na meg matematikusok és szoftverfejlesztők. ;D )

Ebben a tudni akarásban pedig 2 dolog hajt előre minket: A kíváncsiság és az unalom. A kíváncsiságról is rengeteget lehet írni / beszélni, de most nézzük meg, hogy hogyan működik az unalom:

Nagyon egyszerű. Ha valamit csinálsz, hallgatsz, látsz vagy érzel, az agyad ingerek érik. Ha sok ugyanolyan inger érkezik, akkor abból a fajta ingerből több kell, hogy ugyan azt az érzést kifejtse belőled. Például, ha kólát iszol és boldoggá tesz, akkor később több kóla kell, hogy ugyanolyan boldog legyél. Ez mindenre igaz. A rossz dolgokra is hat. Nézz csak a hírekbe! Régen az emberek gyászoltak, sírtak, ha meghalt valaki. Most mi van? Naponta tömnek minket a katasztrófákkal és minket alig érdekel. Szóval az unalom nem azért jön elő, mert valami unalmas, hanem, mert túl sokat kaptunk belőle. "De Csáki! A suli alapból is unalmas!" Nana! 1. osztályban tuti tetszett vagy legalább nem haltál bele az unalomba. Na ugye.

Az unalom jó, mert előre visz minket. Nem engedi, hogy leragadjunk a régi dolgoknál. Persze nekünk nem jó érzés, ezért próbálunk mindig tenni valamit, hogy elkerüljük az unatkozást.