AFTERTASTE |S.M|

4.fejezet

...Másnap...

Álmosan kinyitom a szemeimet, és elmosolyodok, hisz csak rá tudok gondolni.

...

-Mit kérsz enni?- kérdezi anya a konyhában rakosgatva.- Van itthon müzli, és még maradt egy kis palacsinta is...

-Bármi jó lesz.- mondom kábán.

-Valami gond van kicsim?- jön oda hozzám aggódva.

-Dehogyis! Csak annyira jó volt a tegnapi koncert, meg izé, fáradt vagyok- kezdem el rögtön kimagyarázni magam.

-Értem.- Nem tudom hogy elhitte-e amit mondok , de szerencsére már nem kérdezett többet.

...Pár órával később...

-Itt vagyok a kávézó előtt, de még nincs itt- beszélek Évivel a telefonban.

-Nyugi! Biztos mindjárt megérkezik.

-Várj! Leteszem,mert szerintem most jött meg, majd hívlak.- nyomom ki a telefont és kezdek el sietni a közelgő kapucnis alak felé. Mikor odaérek leveszi a csuklyáját és meglátom az arcát. Ez tényleg ő. Shawn Mendes.

-Szia! Bocs a késésért. Na, bemegyünk?- mutat az ajtóra.

-Aha.- dadogom szinte tátott szájjal.

Leülünk egy szabad asztalhoz, és rögtön jön egy pincérlány és ahogy meglátja őt, így szól:

-Te! Te nem Shawn Mendes vagy?

-De.- pirul el a fiú zavartan.

-Úristen!- teszi a szája elé a kezét.- Csinálhatunk egy közös képet?

-Figyi, most valakivel épp randizok, de majd máskor készítünk- mosolyog rá kedvesen. Megőrülök! Hogy valaki ennyire tökéletes lenni?

-Persze, oké- zavarodik össze a pincércsaj- És mit kértek?

- Egy lattét és egy csokis muffint- válaszol rögtön Shawn.

-És te?- néz rám gyűlölködő fejjel.

-Egy forrócsokit.- nyögöm ki. Mikor elmegy az asztalunktól, megszólalok:

-Szóval, ez egy randi.

-Ezek szerint- kacsint rám. Én elpirulok és elkezdem birizgálni az egyik hullámos tincsem végét.

-Örülök, hogy találkozunk és remélem még fogunk- néz engem Shawn.

-Én is.- lelkesedek zavartan.- Tudod, ez nekem, izé, kicsit fura, mert, szóval, nekem még sosem volt barátom, és én még sosem randiztam.- dől ki belőlem az információ.

-Értem.- néz továbbra is engem, de az arcáról semmit sem tudok leolvasni. Szerencsékre a pincércsaj pont kihozta az italokatígy nem lett olyan kínos a szituáció közöttünk.

Shawn beleharap a muffinjába.

-Milyen?- teszem fel a kérdést csak hogy ne legyen megint olyan kínos csend.

-Jó! Kérsz belőle?- én csak bámulom és aztán rájövök hogy komolyan kérdezte.

-Ööö, oké.

-Tessék. - tolja át nekem a tányérját az asztal másik oldalára. Én letörök belőle egy kicsit és a számba helyezem.

-Tényleg jó.- ő csak néz, én meg nem tudom mi üt belém, de elkezdek nagyon röhögni. Egyszerűen folynak a könnyeim is. Hirtelen belőle is kitörik a nevetés. Na, ha eddig nem lettünk volna elég feltűnőek, most már biztos azok voltunk. Mindenki minket nézett...

...

-Köszi a mait, jól éreztem magam- nézem mosolyogva.

-Én is- néz a szemembe és megölel- De most mennem kell- indul el az utcán pont az ellenkező irányba ammere nekem kell mennem.

- Hé!- szólok utána. Visszanéz.

-Még talaálkozunk.- válaszol a fel sem tett kérdésemre. És elmegy.

Komolyan, most mi baja?! Csak így itt hagyott, nem értem, pedig annyira normális volt, most meg se szó, se beszéd, elment. Idegsen elkezdek sétálni hazafelé, amikor valaki hátulról megfogja a vállam és magához ránt.

-Bocsáss meg!

Én behunyom a szemem és sóhajtok egyet.- Figyelj...- de ő mielőtt bármit mondhatnék, magához ránt és megcsókol. Én viszzacsókolok, és érzem ahogyan elmosolyodik. Mikor elhajol tőlem, én csak annyit kérdezek:

-Ez mi volt?- ő még mindig átölel azt súgja a fülembe:- Ez? Te meg miről beszélsz?- én felröhögök és meglököm a vállammal.- Na! most tényleg!- ő eltol magától és a szemembe néz.

- Azért voltam bunkó veled, mert nem szerethetek beléd! És tudom hogy sosem lehetek majd senkivel, mert én bírok egy távkapcsolatban élni! És nem tudom, hogy hogyan tudnám elviselni, hogy a barátnőm nincs velem, de téged már az első találkozásnál nagyon megkedveltelek, mert annyira jófej voltál, és a mai nap amikor rájöttem hogy mit érzek utánad, nem tudtam hogy mit kéne tennem, de...- gyorsan a szájára teszem az ujjam, ezzel elhallgattatva és csak annyit mondok:

-Nem érdekel, - ő csak bámul, én meg folytatom- Figyelj, én mindig is szerettelek, mint egy rajongó. Követtelek a közösségiken, hallgattam a dalaidat, jó képeket mentegettem le rólad, de amikor megismertelek, nem úgy tetszettél meg mint Shawn Mendes a híres popsztár, hanem úgy mint Shawn Mendes a vicces és jófej, mellesleg nagyon jól kinéző fiú.- fejezem be. Ő csak magához ránt és ajkát megint az enyéimre tapasztja. Mikor elhajol tőlem felrántja a szemöldökét és megszólal. - Mellesleg jól kinéző? Ennyi?- görbül le a szája. Én elnevetem magam és beletúrok a puha barna hajába és átölelem. Mikor pár perccel később eltol magától megszólal:

- Holnap, találkozzunk ugyanitt, és öltözz melegen - kacsint rám. - Megyek.

Én csak tátott szájjal nézek utána, el sem hiszem hogy ez az egész megtörtént. És vajon mi lesz? Persze akkor még nem tudtam hogy a holnapi nap örökre megpecsételi az életemet...

Sziasztok! Bocsánat, hogy ilyen későn jött ez a rész. Cserébe ha összegyűlik a 10 vote erre a fejzetre akkor hozzok 10 tényt magamról és pár érdekességet a sztoriról.

Szép nap